A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett jelentése szerint 2020-ban a világ 100 vezető fegyvervállalata 531 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket és katonai eszközöket, ez pedig 1,3 százalékkal több mint az előző évben volt.
Hatodik egymást követő évben döntött rekordot a fegyvereladások száma világszerte. Mind a fegyvergyártásban, mind pedig a fegyvereladásban továbbra is az Egyesült Államok áll a lista élén: a listán szereplő 100 fegyvergyártóból 41 - egyebek között a lista élén szereplő Lockheed Martin és a Raytheon Technologies - amerikai tulajdonban van. Csak ezen vállalatok tavaly 285 milliárd dollár értékben adtak el fegyvereket, ez pedig 1,9 százalékos növekedés az előző évihez képest - írja az MTI.
Jóllehet a százas listán csupán öt kínai cég szerepel, a jelentés aláhúzza, hogy Peking az elmúlt időszakban komoly hangsúlyt fektetett a fegyverkezésre. Az ázsiai ország éves fegyvereladása 2020-ban 1,5 százalékkal nőtt, azaz körülbelül 66,8 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket.
Nan Tian, a SIPRI egyik kutatója hozzátette, hogy Peking az elmúlt években nagy figyelmet fordított a fegyverek korszerűsítésére, s Kína mára a világ egyik legfejlettebb katonai technológiájával rendelkezik.
A világ harmadik legnagyobb, fegyvereket forgalmazó országa az Egyesült Királyság, amely 2020-ban 6,2 százalékkal növelte eladásait, azaz összesen 37, 5 milliárd dollár bevétele volt, ebből egyedül a BAE Systems óriásvállalat 6,6 százalékkal növelte tranzakcióit.
Alexandra Marksteiner, a SIPRI-jelentés egyik készítője rámutatott, hogy a világ jelentős részén nőttek a fegyverkezésre fordított költségek, több kormány pedig felgyorsította a fegyveriparnak szánt kifizetéseket azért, hogy mérsékelje a pandémia okozta válságot.
Az intézet szerint mindazonáltal az orosz és a francia vállalatok kevesebb fegyvert adtak el, az előbbiek 6,5 százalékkal, az utóbbiak pedig 7,7 százalékkal csökkentették a tranzakciókat.
A SIPRI jelentése ugyanakkor kiemeli, hogy a világjárvány hatásai nem kerülték el a fegyveripart sem: a járványügyi korlátozások elsősorban a kiszállításokat nehezítették.
(MTI)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
