<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Noha Joe Biden korábban többször hangsúlyozta, hogy vissza akarja szorítani a nukleáris fegyverek szerepét az amerikai védelmi politikában, a Pentagonból most kirúgták azt a helyettes államtitkárt, aki a nukleáris visszafogottság mellett szállt síkra. Az elmúlt 5 védelmi miniszter közül 3 lobbistaként, vagy nagy nukleáris fegyvergyártó vállalat igazgatósági tagjaként dolgozott, mielőtt átvette volna a Pentagon irányítását. Káncz Csaba jegyzete.

A 2018 februárjában bemutatott 74 oldalas amerikai nukleáris doktrínából („Nuclear Posture Review”) kiderül, hogy Washington atomfegyverrel válaszolhat az Egyesült Államok és szövetségesei ellen esetlegesen intézett olyan nagyobb támadásokra is, amelyeket nem atomfegyverekkel követnek el.

Eltapossák, aki útban van

Az új doktrína kidolgozása jelenleg zajlik, a tervek szerint jövő év elején hozzák nyilvánosságra és minden jel szerint ez sem a visszafogottságáról lesz nevezetes. Történt pedig, hogy 9 hónapos ténykedés után a Pentagon eltávolította azt a Leonor Tomero helyettes államtitkárt, aki az új doktrínában a nukleáris visszafogottság mellett szállt síkra.  A törvényhozás tagjai erről csak utólag értesültek, mint ahogyan arról is, hogy a Pentagon ráadásul még Tomero pozícióját is felszámolta. 

Az oroszokkal ugyan megállapodtak, de leszerelésről szó sincs (Fotó: Makszim Sipenkov / EPA / MTI)Az oroszokkal ugyan megállapodtak, de leszerelésről szó sincs (Fotó: Makszim Sipenkov / EPA / MTI)

Mindezt annak ellenére, hogy Biden elnök korábban többször hangsúlyozta: vissza akarja szorítani a nukleáris fegyverek szerepét az amerikai védelmi politikában.  De hát itt óriási összegekről van szó és nem igazán látni már, hogy ezt a robogó vonatot az amerikai politika szereplői le tudják lassítani. 

60 év óta gigantikus biznisz

Melvin Goodman egykori CIA elemző - jelenleg pedig a Johns Hopkins Egyetem professzora - az elmúlt 60 év egyik legnagyobb titkának nevezi, hogy az USA ebben az időszakban a nukleáris fegyverek előállítására és fenntartására 5-6 ezermilliárd dollár (!) közötti összeget fordított. Ez az égbekiáltó összeg annyi, amennyit az amerikai szárazföldi erőkre, vagy a haditengerészetre költött az ország a második világháború óta. Holott több évtizede a Pentagon még azzal érvelt, hogy a nukleáris fegyverek majd lehetővé teszik a kisebb hadsereg fenntartását.

A professzor megállapítja, hogy George W. Bush és Donald Trump elnökségei a lehető legrosszabb stratégiai helyzetbe navigálták az országot. Bush 2001-ben egyoldalúan felmondta az 1972-ben még a Szovjetunióval kötött ABM-szerződést, megadván a lehetőséget a Pentagonnak, hogy minden megszorítás nélkül folytathassa a rakétavédelmi pajzs kifejlesztésére és telepítésére irányuló kísérleteket – egyben megnyitva az utat a nemzeti rakétavédelmi programok több száz milliárd dollárba kerülő, homályos világa felé. Trump pedig 2018-ban felmondta a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), amely Goodman szerint a történelem egyik legsikeresebb leszerelési szerződése volt és amelynek érvénytelenítése utat nyitott Európában és Ázsiában az újabb fegyverkezési versenynek.

A Pentagon tavaly februárban még korlátozott nukleáris háborút szimulált Oroszországgal, egyben első alkalommal kis hatóerejű („low-yield”) nukleáris robbanófejet telepített egyes tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétáira (SLBM). Ez utóbbi az amerikai értelmezés szerint elmossa a különbséget a konvencionális és a nukleáris fegyverek között.

Moszkva azonban nem így látta, és Maria Zaharova külügyi szóvivő leszögezte: bármilyen specifikációjú SLBM-es támadásra orosz nukleáris válaszcsapás érkezik.

A világ tehát megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy Oroszország és az Egyesült Államok idén az év elején meghosszabbította a nukleáris hadászati támadófegyverzetek csökkentésére vonatkozó kulcsfontosságú egyezményt (Új SALT), amely az utolsó fegyverzetkorlátozási paktum a volt hidegháborús ellenfelek között.

Az új, 2 ezermiliárd dolláros projekt

Mindez azonban a legkevésbé sem fogja vissza a fegyverkezési versenyt. A Pentagon és az Energiaügyi Minisztérium most nekivág egy három évtizedes tervnek, amely keretében a nukleáris csapásra képes nehézbombázók, tengeralattjárók és rakéták új generációját akarják megépíteni – mindezeket természetesen új robbanófejekkel felszerelve. A jelenlegi nukleáris fegyverek fenntartása és az újak megépítése együtt a tervek szerint 2 ezermilliárd dollárba (!) fog kerülni.

A Pentagon 2022-es évre vonatkozó költségvetési javaslata már ebben a tárgykörben megnevezi a Northrop Grummant, mint az új interkontinentális ballisztikus rakétarendszer szállítóját. A Northrop Grumman pedig már megnevezte 12 legnagyobb beszállítóját ebben a gigaprojektbe, köztük olyan cégeket, mint a Lockheed Martin, a General Dynamics, az L3Harris, az Aerojet Rocketdyne, a Honeywell, a Bechtel, és a Raytheon Technologies Collins Aerospace részlege.

Ezek a cégek pedig évente több millió dollárt fordítanak lobbizásra a törvényhozásban. A fent említett cégek például 2012 és 2020 között összesen 119 millió dollárral járultak hozzá politikusok kampánykiadásaihoz – csupán a tavalyi évben több, mint 31 millió dollárral. A megnevezett cégek tavaly 57,9 millió dollárt költöttek lobbizásra, összesen 380 lobbista szolgáltatást igénybe véve.

Ezen 380 lobbista kétharmada a „forgóajtó-elv” szerint időnként a törvényhozásban, a Pentagonban és az Energiaügyi Minisztériumban vállal vezetői állást. És a forgóajtó mindkét irányban forog: az elmúlt 5 védelmi miniszter közül 3 lobbistaként, vagy nagy nukleáris fegyvergyártó vállalat igazgatósági tagjaként dolgozott, mielőtt átvette volna a Pentagon irányítását: James Mattis a General Dynamics-nál, Mark Esper a Raytheonnál és Lloyd Austin a Raytheon-nál.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Megint elzárják a gázt az oroszok az Északi Áramlat 1 vezetéken
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 19:58
De csak néhány napra. 
Makro / Külgazdaság Amerika drónokat és fegyvereket küldhet Ukrajnának - heves harcok Herszon megyében
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 19:38
Esti hírösszefoglalónkban a háború 177. napjának eseményeit vettük számba. 
Makro / Külgazdaság A hét videója: Putyin ledobta a gázbombát – egy válság háttere
Izsó Márton - Ponyeczki Dóra - Wéber Balázs | 2022. augusztus 19. 19:17
Oroszország megtámadta Ukrajnát, az EU válaszul szankciókkal büntette a Kremlt, amely válaszul tekert néhányat a gázcsapon. A brutális adok-kapokat az uniós fogyasztók is megszenvedik: az energiaárak az egekben, az infláció elszabadult, az életszínvonal zuhan. Az igazi feketeleves pedig télen jöhet, ha Putyin teljesen elzárja a gázcsapot. Mostantól egy jelszó maradt: a spórolás. A hét videójában az európai gázválság hátterét világítjuk meg, és megnézzük, mi várhat ránk a közeljövőben.
Makro / Külgazdaság Putyin fontos telefonhívást kapott – küldöttek mehetnek az elfoglalt atomerőműbe
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 17:16
Emmanuel Macron francia elnök felhívta Vlagyimir Putyint.
Makro / Külgazdaság Válság szélére került Berlin és Peking kapcsolata
Káncz Csaba | 2022. augusztus 19. 16:17
Az „ifo Intézet” jelentése szerint egy kereskedelmi háború, valamint az EU és Németország leválasztása Kínáról csaknem hatszor annyiba kerülne Berlinnek, mint a Brexit. A német légierő vadászgépei részt vesznek a ma kezdődő ausztrál hadgyakorlaton, amely az Egyesült Államokkal szövetséges euroatlanti és csendes-óceáni katonaság közötti kapcsolatok növekvő tendenciájának része a Kínával növekvő geopolitikai feszültségek közepette. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Kié az elfoglalt ukrán atomerőműből származó energia? Megszólalt az ENSZ-főtitkár
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 15:34
Antonio Guterres Odesszában van, ott beszélt erről.
Makro / Külgazdaság Kínos ügyben tesz ma tanúvallomást a német kancellár
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 14:32
Korábbi polgármestersége alatt trükközött egy bank.
Makro / Külgazdaság Most kiderült, mely bank drágította legjobban a lakáshitelét
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 11:34
Bár komolynak érezzük a lakáshitel kamatok emelkedését, a money.hu adatai szerint az elmúlt egy évben a vizsgált 9 banknál 4,11 százalékkal emelkedett a legjobb adósoknak ajánlott standard kamat. Ez messze elmarad a jegybanki alapkamat, de még a referenciakamat emelkedésétől is. A money.hu adataiból látható, melyik bank emelt leginkább, illetve, hogy mely pénzintézetek versengenek a legalacsonyabb kamatszintekkel.
Makro / Külgazdaság A németek többsége már spórol
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 10:27
Egyre többen takarékoskodnak Németországban az árak emelkedése miatt, egy pénteken ismertetett felmérés szerint a legtöbben az energiafogyasztásukat fogják vissza.
Makro / Külgazdaság Nagyon rég nem volt ekkora infláció Japánban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 09:21
Japánban júliusban 2,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az infláció gyorsult a június 2,4 százalékhoz képest.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG