Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
A Wikipédia szerint a demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. Többnyire az agy igazolható betegségével jár együtt. Mindenekelőtt a rövid távú emlékezet, távolabbról azonban a hosszú távú memória, a nyelv és a mozgás is érintett, amely azonban csak a betegség előrehaladásával válik feltűnővé.
Aggódó amerikaiak
Ez a tisztelt hazai olvasót abban az értelemben érdekelheti, hogy a világ első számú politikai vezetőjének szellemi állapota a friss felmérések szerint már az amerikai polgárok több, mint a felét aggasztja. A 78 éves Joe Bident pontosan 50 napja iktatták be hivatalába és azóta nem tartott a Fehér Házban sajtótájékoztatót – Donald Trump elnökségének kezdetén ennyi idő alatt már 5 sajtótájékoztatón volt túl.
Az elmaradt sajtótájékoztatók ügye a Rasmussen Reports felmérése szerint a „valószínűnek tekinthető amerikai választók” 52 százalékát „aggasztja”, beleértve azt a 37 százalékot, akit „rendkívül aggaszt”.
A Fehér Ház sajtótitkára, Jennifer Psaki a napokban azt ígérte, hogy Biden még a hónap vége előtt kiáll az újságírók elé. De már óriási a szkepticizmus a médiában. A Boston Globe veterán újságírója, Joe Bettenfeld egyenesen megkérdőjelezi Biden szellemi képességét arra, hogy képes lenne egy hagyományos sajtótájékoztató megtartására óriási bakik nélkül. Szerinte Bident csak „baráti” újságírókkal fogják szembesíteni és rövidre szabják majd az egész eseményt.
Biden már a tavalyi elnökválasztási kampánya alatt is elképesztő nyelvbotlásokat produkált. Az amerikai politikai rendszer integritása szempontjából kimondottan aggasztó, hogy már egy évvel ezelőtt többen nyilvánosan követelték Biden visszalépését „nyilvánvaló demenciája miatt”, ez azonban mégsem történt meg.
Márpedig ezek a botlások és kihagyások nem maradtak abba, sőt, mintha egyre súlyosabbak lennének. Személyzetének tagjai kedden nem engedték, hogy az újságírók akár egyetlen kérdést is föltegyenek neki, miközben az elnök dezorientáltan sétálgatott egy üzletben. Hétfőn pedig elfelejtette saját védelmi miniszterének és a Pentagonnak a nevét.
Harris csendben nyeregbe ül
Miközben az elnök elveszve sétálgatott az üzletben, alelnöke, Kamala Harris éppen telefonos megbeszélést tartott a norvég miniszterelnökkel, Erna Solberggel. A két fél megvitatta a Washington és Oslo között fennálló szoros biztonsági partnerség aktuális kérdéseit.
A múlt héten pedig Harris alelnök Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel tárgyalt, miközben Biden a NASA-t hívta föl. Harris és Netanjahu egyetértettek abban, hogy az iráni „rezsim veszélyes regionális politikát folytat.”
Harris az elmúlt hetekben már tárgyalt a francia elnökkel, a kanadai miniszterelnökkel és a WHO főigazgatójával is. De mindez a Fehér Ház gyakorlatában normálisnak tekinthető? A rövid válasz az, hogy nem!
Ahogyan a New York Post elemzése leszögezi, Trump alelnöke elvétve ugyan tárgyalt idegen államok vezetőivel, de 2020-ban például eggyel sem, azt mindannyiszor az elnök tette meg.
A nukleáris kérdés
Az elnök feltételezhető szellemi leépülése azért tekinthető kiemelt biztonságpolitikai kérdésnek, mivel egyszemélyű ellenőrzést gyakorol az Egyesült Államok nukleáris arzenálja fölött, amely jelenleg 3800 robbanófejet jelent. Amerika nukleáris csapásmérő arzenálját a mindenkori elnöknél levő, "futball" becenevű szerkezettel lehet beindítani.
Az atomcsapás indításához kell még valami: a biscuit, vagyis süti néven futó kis plasztikkártya, amin az aktuális indítókódok vannak. Ez mindig az elnöknél van, ellentétben a futballal, amit valójában a titkosszolgálat egyik, állandóan az elnök közelében levő embere tart magánál, a csuklójához bilincselve.
Az USA nukleáris fegyverei bevetésének részleteit, más fegyverrendszerekkel együtt a 2012. július 30-án (még Barack Obama elnöksége alatt) hagyták jóvá. Az amerikai fegyveres erők stratégiai parancsnoksága (USSTRATCOM) dolgozta ki az OPLAN 8010-12 kódjelű dokumentumot.
Ezt a szigorúan titkos dokumentumot 2017-ben Daniel L. Karbler vezérőrnagy, az USSTRATCOM vezérkari főnöke utasítására részlegesen feloldották a titkosítás alól – miután az információszabadságra hivatkozó kérés érkezett a médiától. Eredetileg ezeket a részeket csak 2022-ben vizsgálták volna felül, hogy feloldják titkosságukat.
Az egyik legfontosabb információ, ami a felszínre került, hogy az amerikai fegyveres erőket nem köti a „nem alkalmazunk elsőként atomfegyvereket” alapelv. Anélkül, hogy részletezné az esetleges katonai csapások jellegét, ez a dokumentum öt államot jelöl meg az USA „fő ellenfeleként”. Ezek: az Orosz Föderáció, Kína, Észak-Korea, Irán és – némi meglepetést keltve – Szíria.
Történelmi árnyak
Amerikai elnökkel nem először esne meg, hogy mentálisan képtelen ellátni a feladatát, és ez történelmileg is sorsdöntővé válik. Ez történt Franklin Delano Roosevelt (FDR) elnökkel, aki már halálos beteg volt 1944-es megválasztásakor, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy Sztálin lemosta a pályáról Európa felosztásakor az 1945-ös Jaltai Konferencián.
Persze korántsem FDR esete volt az egyedüli, amikor manipulálták a tényeket vagy éppen hazudtak, hogy elrejtsék a betegséget a nyilvánosság elől. Tizenhárom évvel az ő hivatalba lépése előtt Woodrow Wilson elnök, aki második mandátumát töltötte, agyérkatasztrófa következtében megbénult. Wilson felesége és munkatársai ezt eltitkolták a nyilvánosság elől, és ők maguk vették át az ügyek intézését.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
