Az Európai Unió tagországai a 2021-es adatokhoz képest 40 százalékkal több, 384 245 menedékkérőnek biztosítottak nemzetközi, vagy nemzeti védelmi jogállást - tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A védelmi jogállás tagállami biztosításáról szóló, 2022-es adatokat tartalmazó jelentés szerint az EU-ban tavaly a menedékkérők 44 százaléka kapott menekültstátuszt, 31 százaléka kiegészítő védelmet, és 25 százalékuk pedig humanitárius védelmet.
A menekültstátuszt kapott menedékkérők száma 22 százalékkal, a kiegészítő védelemben részesültek száma 48 százalékkal nőtt, azok száma pedig, akik humanitárius védelmet kaptak, 72 százalékkal volt magasabb tavaly, mint a megelőző évben.
A legtöbb, 159 365 védelmi státuszt Németország illetékes hatóságai adták ki, megelőzve Franciaországot (49 990), Olaszországot (39 660) és Spanyolországot (35 765). Ez a négy ország együttesen az uniós szintű védelem iránti kérelmek 73 százalékát biztosította. A védelmi státusz fő kedvezményezettjei tavaly a szíriaiak, az afgánok és a venezuelaiak voltak. A szíriai menekültek 68 százaléka, valamint az afgán menedékkérők 55 százaléka Németországban, míg szinte az összes venezuelai (92 százalék) Spanyolországban kapott védelmi státuszt.
Az EU-ban tavaly 632 360 határozat született első fokon védelmi státusz megadásáról, ezek a menedékkérők számára kedvező menedékjogi döntések 49 százalékát tették ki - tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.
Kiknek jár az uniós védelem?
A lakóhelyüket kényszerből elhagyó emberek részére az államok védelmet biztosíthatnak. Ennek formái a nemzetközi védelmem, azaz a menekültstátusz, vagy a kiegészítő védelem, illetve a nemzeti jogszabályokon alapuló humanitárius védelem lehetnek.
Menekültstátuszra azok jogosultak, akik azért voltak kénytelenek elhagyni hazájukat, mert szabadságukat vagy életüket veszély fenyegeti, háború, polgárháború vagy üldözés (üldöztetés) elől menekülnek.
Kiegészítő védelem azt az unión kívüli állampolgárt illeti meg, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
A humanitárius védelem azokra az unión kívüli állampolgárokra terjedhet ki, akik az EU területén kívül bekövetkezett szükséghelyzet következtében menekülnek, ideértve a fegyveres konfliktusokat, természeti csapásokat vagy más különösen nehéz körülményeket, illetve akik hazájukban üldöztetésnek lennének kitéve, kényszermunka vagy emberkereskedelem áldozataivá válnának.
(MTI)
