A londoni gazdasági napilap online felületén megjelent írás két szerzője, Neil Buckley és Henry Foy felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az idei tusnádfürdői találkozón megállapította: az EU elveszítette globális szerepét és regionális tényezővé vált, amely képtelen megvédeni saját polgárait és külső határait.
Egy rakás pénzt kapunk az EU-tól, mégis bíráljuk
A Financial Times írása szerint a 2004 óta uniós taggá vált egykori kommunista országok vezetői közül Orbán Viktor bírálja a leghangosabban az EU-t, de nincs egyedül. Várható lenne, hogy ezek az országok, amelyek évente eurómilliárdokat kapnak az EU-tól, és gazdasági növekedésük hajtóereje a hozzáférés az unió egységes piacához, Brüsszel lelkes biztatói legyenek, ám egyesek közülük nem azok.
Nyugat-európai és brüsszeli illetékesek attól tartanak, hogy Magyarország és Lengyelország - amelyeket egyaránt a politikai és a médiaszabadság aláásásának vádja ért - az EU fennhatóságának meggyengítésére használhatja fel a jelenlegi helyzetet, és az európai értékekről alkotott saját, konzervatívabb elképzeléseit tolja előtérbe - áll a Financial Times cikkében.
Visegrádi 2+2: túltoljuk a biciklit a lengyelekkel?
A magyar miniszterelnök harcias beszédmódja - amelyhez Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke is csatlakozik - még a többi visegrádi országot és szövetségeseiket is megdöbbentette - áll a cikkben. A Financial Times idéz egy vezető beosztású szlovák illetékest, aki szerint Magyarország és Lengyelország "egyre inkább radikalizálódik".
A név nélkül idézett szlovák tisztségviselő szerint Visegrád nagyon hasznos fórum, de "mind nagyobb távolságot kell tartanunk Budapesttől és Varsótól, amelyek retorikája nem igazán hasznos".
Igazából nem is lesz kötelező kvóta, de azért szavazunk róla
A Financial Times kitér a kvótareferendumra is, megállapítva, hogy az uniós kvótaelképzelés mára "gyakorlatilag kimúlt", és így a népszavazási kérdés is okafogyottnak tűnik, ám a referendum alkalmat teremtett egy "virulens migránsellenes - és ennek kiterjesztéseként EU-ellenes - plakátkampányra" Magyarországon.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
