Öt éve először tartanak kétoldalú brit-francia csúcstalálkozót. A nagyszabású pénteki párizsi értekezleten Rishi Sunak brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő mellett a két kormány magas rangú tagjai is részt vesznek. A Downing Street pénteki tájékoztatása kiemeli, hogy a legutóbbi hivatalos kétoldalú brit-francia csúcstalálkozót 2018-ban rendezték Londonban.
Az akkori csúcstalálkozó idején Nagy-Britannia még az Európai Unió tagja volt. A brit EU-tagság három éve, 2020 januárjában szűnt meg, és ugyanannak az évnek a végén Nagy-Britannia az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.
A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint a pénteki csúcsértekezleten brit részről Rishi Sunak kormányfő mellett jelen lesz James Cleverly külügyminiszter, Suella Braverman belügyminiszter, Ben Wallace védelmi miniszter, Grant Shapps energiabiztonsági miniszter, Mark Harper közlekedési miniszter, valamint Thérese Coffey környezetvédelmi, élelmezésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
A Downing Street pénteki tájékoztatása szerint Rishi Sunak és Emmanuel Macron várhatóan megállapodik olyan nagy hatótávolságú, precíziós irányítású újgenerációs csapásmérő fegyverzet közös kifejlesztéséről, amilyenre a NATO-nak szüksége van a növekvő orosz fenyegetéssel szembeni védelemhez.
Sunak londoni hivatala szerint megállapodás várható arról is, hogy Nagy-Britannia és Franciaország még nagyobb mértékben összehangolja az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán haditengerészetnek nyújtott kiképzést. A Downing Street kiemeli, hogy tavaly nyár óta 11 ezer ukrán katona vett részt nagy-britanniai kiképzésen, és London nemrégiben kiterjesztette a programot ukrán harci pilóták kiképzésére is.
A londoni miniszterelnöki hivatal megfogalmazása szerint a brit kormányfő és a francia elnök áttekinti azt a szerepet is, amelyet a NATO-tagországok tölthetnek be olyan biztonsági biztosítékok nyújtásában, amelyekre Ukrajnának hosszú távon lesz szüksége önmaga megvédéséhez.
A Downing Street szerint a pénteki csúcstalálkozó kiemelt témája lesz az illegális migráció elleni közös fellépés is. Az ismertetés szerint a kétoldalú együttműködéssel tavaly 30 500 illegális tengeri átkelést sikerült megakadályozni Franciaország és Nagy-Britannia között, kétszer annyit, mint egy évvel korábban.
Arról azonban egyelőre nincs megállapodás London és Párizs között, hogy a francia oldalról a brit partokra csónakokkal illegálisan átkelőket Franciaország automatikusan visszafogadná.
A brit kormány a héten új törvénytervezetet terjesztett elő, amelynek értelmében kötelező lesz mindazoknak a kitoloncolása, akik biztonságos országok - például Franciaország - érintésével illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, és a brit belügyminiszternek személyes hatásköre lesz arra, hogy e jogszabályi kötelemnek érvényt szerezzen.
A brit belügyminisztérium adatai szerint 2018 óta hozzávetőleg 85 ezren, közülük csak tavaly 45 ezren keltek át illegálisan a kontinensről csónakokkal Nagy-Britanniába, és mindegyikük előzőleg több olyan biztonságos országot is érintett, ahol menedékjogot kérhetett volna.
A készülő brit törvényszigorítás alapján azoknak, akik illegálisan lépik át a brit határt, véglegesen megtiltják, hogy valaha is visszatérjenek Nagy-Britanniába, menedékjogi kérelmük pedig külön elbírálás nélkül érvénytelennek minősül.
(MTI)
Az Európai Bizottság 202 millió eurós pénzügyi csomagot különített el a palesztin nép támogatására. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
