James Cleverly a londoni pénzügyi központ, a City polgármesterének kedd este rendezett hagyományos tavaszi bankettjén felszólalva kijelentette: nem érzékel elkerülhetetlen konfliktust Kína, az Egyesült Államok és a szélesebb értelemben vett Nyugat között.
Úgy fogalmazott: szembe kell nézni azzal a megkerülhetetlen realitással, hogy nincs olyan jelentős globális probléma - legyen szó az éghajlatváltozásról, a járványmegelőzésről, a gazdasági instabilitásról vagy a nukleáris fegyverek terjedéséről -, amelyet Kína nélkül meg lehetne oldani. A brit külügyminiszter szerint a Kínával folytatott párbeszéd feladása egyet jelentene az emberiséget fenyegető legnagyobb problémák megoldására tett erőfeszítések feladásával.
James Cleverly szerint könnyű és egyszerű dolog lenne "valamiféle új hidegháború" meghirdetése, és annak deklarálása, hogy London célja Kína elszigetelése, ám ez Nagy-Britannia nemzeti érdekeinek elárulásával és "a modern világ akaratlagos félreértésével" érne fel. A miniszter ugyanakkor alig burkoltan óvta Kínát attól, hogy segítse Oroszországot az ukrajnai háborúban. Úgy fogalmazott: ilyen háború esetén egy erős és felelősségteljes állam nem vonulhat egyszerűen a háttérbe, nem törleszkedhet az agresszorhoz és nem nyújthat segítséget, biztatást az agresszióhoz.
Hozzátette: nem lehet felszámolni egy szuverén ország - mint például Ukrajna - jogait csak azért, mert az e jogok felszámolásért felelős állam "stratégiai partneri viszonyt" ápol Kínával. James Cleverly kijelentette: Kína a történelem legnagyobb békeidőbeli fegyverkezési programját hajtja végre, és a 2014-2018-as időszakban általa vízre bocsátott új hadihajók összesített vízkiszorítása meghaladja a brit királyi haditengerészet teljes aktív flottájáét.
A miniszter szerint mindez Tajvanra irányítja a figyelmet. Cleverly hangsúlyozta, hogy a világ konténerhajó-forgalmának hozzávetőleg a fele halad át a Tajvani-szoroson, és ha itt háború törne ki, az szakértői számítások alapján 2600 milliárd dollár értékű globális kereskedelmi forgalmat semmisítene meg. Éppen ezért életfontosságú, hogy egyik fél se tegyen egyoldalú lépéseket a status quo megváltoztatásáért - mondta a brit külügyminiszter.
Cleverly beszéde összességében jóval békülékenyebb hangvételű volt a brit kormány más vezető tagjainak legutóbbi megnyilvánulásainál. Rishi Sunak miniszterelnök tavaly év végi átfogó külpolitikai programadó beszédében például úgy fogalmazott, hogy vége az aranykornak a brit-kínai kapcsolatokban, és Londonnak a vele azonos értékeket valló szövetségesekkel kell "drámai mértékben" elmélyítenie kapcsolatrendszerét. (MTI)
Kiléphet Mark Rütte szerint az Egyesült Államok a NATO-ból? 
