Wisconsin állam legnagyobb városában, Milwaukee-ban vitázott egymással csütörtökön este Hillary Clinton és Bernie Sanders, a Demokrata Párt két elnökjelölt-aspiránsa, két nappal azt követően, hogy a New Hampshire-i előválasztáson a volt külügyminiszter alulmaradt a vermonti szenátorral szemben.
A realitások talaján
A Wall Streethez fűződő kapcsolatokról szóló éles szócsata, a kisebbségi csoportok megnyeréséért, meggyőzéséért folytatott küzdelem, valamint az illegális bevándorlás kérdéseinek, szabályozásának megtárgyalása jellemezte a két politikus újabb országos televíziós vitáját, melyet ezúttal a PBS, az amerikai közszolgálati televízió szervezett és két munkatársa moderált. A helyszín a középnyugati Wisconsin legnagyobb városának, Milwaukee-nak az egyeteme volt. Ha lemaradt volna, itt meghallgathatja a jelöltek vitáját:
A témaválasztás magyarázata: Nevadában és Dél-Karolinában tartják a következő előválasztásokat, több mint egy hét múlva, s mindkét szövetségi államban nagy lélekszámú afro-amerikai és spanyolajkú közösség él. Hillary Clinton ezúttal visszafogottabban vitázott, kerülte, hogy sokszor támadja élesen a vetélytársát, s inkább gyakorlatias, tapasztalatokra építő politikusként mutatkozott. Mindazonáltal nem takarékoskodott Sanders bírálatával. "Kötelességünk, hogy ne tegyünk olyan ígéreteket, melyeket aztán nem lehet betartani" - fogalmazott Clinton, utalva Sanders általános egészségbiztosítási és tandíjmentes oktatási rendszer megteremtésére tett ígéreteire, Sanders a szerinte a gazdagoknak kedvező gazdasági rendszer megreformálását sürgette, felháborodottan utalva arra, hogy a leggazdagabbak nem adóznak az Egyesült Államokban, hanem kimenekítik a vagyonukat, például a Bermudákra.
A bevándorlók helyzetének rendezését illetően mindkét politikus amellett állt ki, hogy mielőbb állampolgársághoz kell juttatni az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó mintegy tizenegymillió embert.
Sanders ezúttal is megismételte a valamennyi kampányrendezvényén hangoztatott álláspontját, miszerint Clintont túlságosan is fogva tartják a Wall Street érdekei, s kampánya is tizenötmillió dollárt kapott a Wall Street nagybankjaitól. "Ugyan, ne vegyük semmibe az amerikaiak intelligenciáját! Az Isten szerelmére, miért adna a Wall Street óriási kampány-hozzájárulásokat? Valószínűleg szórakozásból, mert ki akarja hajítani a pénzt az ablakon, nem?" - dühösködött Sanders. Clinton azzal vágott vissza, hogy Barack Obama az amerikai történelem legnagyobb arányú kampány-hozzájárulását kapta annak idején a Wall Streetől, és mégis "nekiment" a nagybankoknank. Sanders nem hagyta magát: a bankok csak némi büntetést fizettek, egyetlen bankvezetőt sem vontak felelősségre - érvelt.
Aki leszavazta Irakot
Hillary Clinton különösen "élénk" lett, amikor külpolitikai kérdések kerültek terítékre. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetről és Oroszországról szólva sietett emlékeztetni külügyminiszterségére, miközben Bernie Sanders arra emlékeztetett, hogy annak idején, Clintonnal ellentétben, ő nem szavazta meg az iraki inváziót. Clitnonnak címzett bírálatára ráerősített azzal, hogy felidézett egy könyvet, melyben Clinton arról beszélt, hogy mentora nem más volt, mint Henry Kissinger. "Büszkén mondom, hogy Henry Kissinger nem az én barátom. Ő az egyik legdestruktívabb amerikai diplomata" - fogalmazott a vermonti szenátor.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 121,75 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 68 002,24 ponton zárt pénteken. 
