Sargentini megszólalt: ezt gondolja a rabszolgatörvényről

Strasbourg, 2018. szeptember 11. Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője (j) felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök, mögötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b2). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A legutóbbi fejlemények tükrében mielőbb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsban - közölte hétfőn Judith Sargentini európai parlamenti képviselő.

Az új rabszolgatörvény csupán a jéghegy csúcsa a tekintélyelvűségbe és állami kontrollba zuhanó országban. Számos fiatal Magyarország elhagyására kényszerült, a bevándorlással szemben pedig teljes tilalmat rendeltek el, így Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot a saját maga által teremtett munkaerőhiány orvoslása céljából" - írta közleményében a zöldpárti képviselő.

Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett, illetve bezárattak egy kiváló egyetemet, ami bizonyítja, hogy a posztkommunista demokrácia rövid korszaka véget ért Magyarországon. Sajnos Orbán támadásai az egyéni és a szabadságjogok ellen egyedül a magyar népnek ártanak, ezért vonultak annyian utcára tiltakozni a tekintélyelvűség ellen - jelentette ki.

Sargentini emellett a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot, illetve annak vezetőit ostorozta, akik „boldogan papolnak az uniós értékekről, de nem tesznek semmit, amikor valóban meg kellene védeni a demokráciát.”

Nem halad az eljárás

A hetes cikk szerinti jogállamisági eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én a Sargentini-jelentés elfogadásával.  Az ügy innen a tagállamok kormányait tömörítő testülethez, az Európai Unió Tanácsához került, hivatalos meghallgatás még nem volt.

A miniszterek tanácsa négyötödös többséggel dönthet majd arról, hogy szerintük valóban fennáll-e a veszélye a közös uniós értékek sérülésének Magyarországon.

A hetes cikk többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végül akár az érintett tagország szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatása szükséges az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, amit az elemzők kizártnak tartanak.