A kínai gazdaság növekedése éves bázison számítva 4,9 százalékosra mérséklődött a harmadik negyedévben, amikor az ország egyes részein súlyos árvizek, szórványosan felbukkanó koronavírus-járványgócok és energiaellátási problémák okoztak nehézségeket a gazdaság helyreállásában - derült ki a kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adataiból.
A kínai bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme elmaradt az elemzők által várt 5,2 százalékostól, és jelentős lassulást mutatott a második negyedévben regisztrált 7,9 százalékos bővüléshez képest. A július-szeptemberi adat a leggyengébb volt a tavalyi harmadik negyedév óta, amikor a kínai GDP szintén 4,9 százalékkal nőtt. Kína mindazonáltal már a hatodik egymást követő negyedévben regisztrált gazdasági növekedést a világjárvány okozta visszaesés után.
Tavaly az első negyedévben a járvány következtében a kínai gazdaság 6,8 százalékkal zsugorodott, a tavalyi második negyedévre azonban már sikerült 3,2 százalékos növekedést elérni. Kína ráadásul a világ jelentősebb gazdaságai közül egyedüliként tudott gazdasági növekedést elérni 2020-ban.
Negyedéves összevetésben a kínai GDP növekedése 0,3 százalékosra gyengült az idén július-szeptemberben. Elemzők 0,5 százalékos bővülésre számítottak az április-júniusi, 1,3 százalékos növekedést követően.
Az első három negyedévet tekintve a kínai GDP 9,8 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. A tavalyi, 2,3 százalékos GDP bővülést követően Peking erre az évre 6 százalék feletti növekedést irányozott elő, a gazdaság egészséges fejlődését megcélozva.
A gazdasági helyreállást a harmadik negyedévben az ország egyes részeit sújtó áradások, valamint a szórványosan felbukkanó járványgócok megfékezésére alkalmazott korlátozó intézkedések mellett elsősorban az egekbe szökött nyersanyagárak, a szénhiány miatt sok helyen bevezetett energiahasználati korlátozások, továbbá az ország második legnagyobb ingatlanfejlesztőjének számító China Evergrande csoport eladósodásából fakadó ingatlan- és pénzpiaci bizonytalanságok hátráltatták.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
