Az EB ma tette közzé Brüsszelben az esedékes téli gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve.
A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelésében emlékeztetnek arra, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly 2,7 százalékkal, 2014-ben pedig 3,7 százalékkal nőtt.
Kevesebb uniós pénz
A növekedés várható lassulása főként annak tudható be, hogy mérséklődik az EU-források felhasználása és ezáltal csökkenni fog az állami és magánberuházások beruházások mértéke is.
Ezeket részben kompenzálni fogja a magánfogyasztás 3,2 százalékos bővülése, amit nagyban segített a devizahitelek forintosítása és az, hogy 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa.
Jók az intézkedések
Az idei év után a 2017-es növekedésnek is a belső kereslet lesz a fő hajtóereje, az előrejelzés szerint tovább nő a lakossági fogyasztás és beruházás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedései pedig javítani fogják a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitását. Kedvező gazdasági hatása lesz annak is, hogy a lakásépítés áfája 27-ről 5 százalékra csökken. A beruházások a 2015-ös stagnálás után idén 2 százalékos csökkenést, jövőre viszont 3,6 százalékos növekedést fognak mutatni a bizottság szerint.
Az EB szerint a magyarországi munkanélküliség, amely 2015-ben 6,7 százalékra csökkent, tovább zsugorodik majd: idén várhatóan 6, jövőre pedig 5,2 százalékra süllyed. A jelentésben hangsúlyozták, a közmunkaprogram mellett a magánszektor is hozzájárult a foglalkoztatottság bővüléséhez.
Csúszunk az inflációs céllal
Az infláció a jelentés szerint 1,7 százalékos lesz 2016-ban, ám a vártnál alacsonyabb kőolajárak, a mérsékelt importált infláció és az olcsó élelmiszerárak miatt a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2017 végénél korábban aligha teljesül.
| Arról, hogy az Európai Bizottság mire számít a kontinens többi részétől, itt írtunk! >>> |
A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, idén a történelmi mélypontnak számító 2 százalék körül várható és jövőre 1,9 százalékra is csökkenhet az EU prognózisa szerint. A nagyobb deficit kockázatát növeli a lakástámogatások felülről nyitott jellege, a működési kiadások - kivált az egészségügyben - szűkre szabott kerete, ugyanakkor a termőföld eladásokból befolyó összeg bőven meghaladhatja a költségvetésben előirányzottat.
Csökken az államadósság
Az államadósság idén 0,5 százalékos csökkenéssel a GDP 75,8 százalékára fog mérséklődni, 2017-ben pedig 72,4 százalékra. Az EcFin megállapítja, hogy a bizonytalansági tényezők a vizsgált időszakban inkább felfelé módosíthatják a becsléseket, ilyen lehet például az átlagosnál jobb mezőgazdasági teljesítmény.
Meghívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, de nem akarja letartóztatni. 
