|
| Rendőr és katona együtt ellenőriz egy autóst a magyar-szlovén határnál, 2015. október 17-én. Magyarország ideiglenes jelleggel visszaállította a határellenőrzést a magyar-szlovén, schengeni övezeten belüli határon. MTI Fotó: Varga György |
A Schengeni Egyezmény elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az 1985-ös egyezmény a térségen belül garantálja a személyek szabad mozgását és ez az európai integráció eszméjének egyik központi eleme lett. Ennek a térségnek a fenntartása azonban napról napra nehezebb a hatóságok számára, mivel a menekültválság és a párizsi merényletek rávilágítottak a határok nélküli Európa sérülékenységére és törékenységére.
Ezért diplomáciai források szerint az EU belügyminisztereinek mai, brüsszeli válságtanácskozásán Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter javasolni fogja az Egyezmény radikális szigorítását. Párizs ezen források szerint követelni fogja, hogy a térségen belül a nemzetek állítsák vissza a határaikon a személyek identitásának ellenőrzését. Itt meg kell jegyezni, hogy idén már több Schengen térségbeli ország, így Németország, Ausztria, Svédország és Magyarország már bevezetett ideiglenes határellenőrzéseket.
Utasnyilvántartás, információ-megosztás
Franciaország ezen kívül az azonnali bevezetését követeli a vitatott utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) rendszernek repülőgépek, vonatok és hajók esetében. Az adatvédelmi lobbi ezt már hosszabb ideje akadályozza, mivel szerintük az információk ilyen szintű tömeges begyűjtése ellentétes a Lisszaboni Szerződéssel. A francia belügy szerint viszont a PNR-adatok feldolgozása szigorúan a terrorista bűncselekmények és súlyos nemzetközi bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása céljából történhet. A PNR-adatok adatmegőrzési időszaka korlátozott, és az adatokat rövid idő elteltével személytelenítik.
Magyar civil szervezetek is már korábban megfogalmaztak ezzel kapcsolatban alkotmányossági aggályokat. A PNR adatállomány ugyanis személyes adatok széles körét tartalmazza, így például – a teljesség igénye nélkül - az utas nevét, az állampolgárságát, a rendelkezésre álló elérhetőségeit, a jegy adatait, a fizetés módját, a poggyászadatait, az ülésszámát. Ezek az adatok önmagukban és együttesen sok információt jelentenek egy polgárról, és szenzitív adatokat is tartalmazhatnak. (Ilyen szenzitív adat lehet, ha valaki egészségi állapota miatt valamilyen speciális műszert kénytelen magával vinni az utazáshoz, különleges étrendet kér, stb.)
Párizs szintén követeli a Schengeni Információs Rendszer (SIS) szélesebb-körű használatát az EU kormányok között. Az SIS lehetővé teszi a határellenőrző és igazságügyi hatóságok számára, hogy információkat szerezzenek személyekről és tárgyakról - ezt pedig aztán összevessék egy óriási adatbázissal az ismert bűnözők, ellopott gépjárművek és útlevelek vonatkozásában. A ma tárgyalandó tervezet szerint az EU kötelezővé tenné a tagállamok számára, hogy megosszák a kitiltottak és a körözöttek listáját, kizárva így, hogy másik tagállamba átmeneküljenek. Szintén tervbe vették a tűzfegyverek hatékonyabb szabályozását EU-szerte.
Nem hagyják magukat belerángatni
A francia állam a Lisszaboni szerződés 42.7-es cikkelyére hivatkozva kért segítséget a többi uniós tagországtól, mely kimondja, hogy ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, a többi EU-s országnak kötelessége segítséget nyújtani a rendelkezésére álló összes eszközzel. És bár Párizst nagy csinnadrattával támogatásukról biztosították, az európai vezetők a színfalak mögött nem ismerik el azt, hogy a kontinens háborúban állna és ezért nem is óhajtnak részt venni a katonai műveletekben. Egyes hangok szerint Párizsnak nincsen stratégiája az Iszlám Állam elleni fellépésben és Szíria jövőjét illetően.
Amiben viszont Párizs feltétel nélkül számíthat európai partnerei segítségére ebben a vonatkozásban, az a hírszerzési együttműködés erősítése, a biztonsági szervek szorosabb együttműködése és esetleg pénzügyi támogatás az EU-tól
Az unió francia gazdasági biztosa, Pierre Moscovici máris megértéséről biztosította Párizst, amely bejelentette, hogy figyelmen kívül fogja hagyni az uniós költségvetési előírásokat, hogy végrehajtsa a szükséges biztonsági lépéseket.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 4,8 pontos, 0,01 százalékos emelkedéssel, 77 771,12 ponton zárt pénteken. 
