Azok a szlovén, cseh, magyar és szlovák fiatalok, akik munkavállalási céllal külföldre mennének, leginkább Svájcot vagy Nagy-Britanniát választanák célországként.
Azok a szlovén, cseh, magyar és szlovák fiatalok, akik munkavállalási céllal külföldre mennének, leginkább Svájcot vagy Nagy-Britanniát választanák célországként.
Ausztria, bár munkavállalási szempontból számít a németül beszélő kelet-közép-európai fiataloknál, de - a magyarok kivételével - Németország és Svájc után következik csupán. Szlovéniában Ausztria még a németül beszélő fiatalok körében sem az álmok országa, derül ki abból az internetes vizsgálatból, amelyet ezer, 16-30 év közötti fiatal megkérdezésével végzett a MindTake New Media Research vonali piackutató.
Mind a négy vizsgált országban a megkérdezetteknek az volt a legfontosabb, hogy tanulmányaik vagy foglalkozásuk megválasztásánál érvényesülhessenek képességeik, de a szlovák, a cseh és a magyar fiatalok a fizetést is kiemelt tényezőként kezelték. A szlovének számára a jövedelem nem a legfontosabb a munkaválasztásnál, a külföldi munkavállalás lehetősége a tanulmányok vagy a foglalkozás megválasztásánál viszont döntő motívum számukra.
Ugyanakkor nemcsak a fizetéssel, de a munka minőségével és a továbbképzési lehetőségekkel kapcsolatos elvárások is némileg különböznek: például a szlovén fiatalok számára a szakmai továbbképzés lehetősége és a saját felelősségi terület előtérben állnak, ezek a tényezők a magyaroknál csekélyebb jelentőségűek. A magyaroknak viszont a munkahely biztonsága, a jó fizetés, valamint vezetőkkel való együttműködés lehetősége fontosabb, mint a szlovéneknek.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhatodik módosítását és elrendelte a Magyar Közlönyben való kihirdetését – közölték az államfő Facebook-oldalán pénteken. Az aláírt módosítókat tartalmazó Magyar Közlöny nem sokkal péntek délután kettő óra előtt meg is jelent.
Frissültek a tényleges egyéni fogyasztásra vonatkozó adatok: a tavalyi számok alapján még Lettország előtt állt Magyarország, a friss adatok szerint már nem. A két tagállam holtversenyben osztozik a sereghajtó pozíción.
Csütörtökön 11 órától tartották a kormányszóvivői sajtótájékoztatót, amelyen ismét kormánydöntésekről, valamint az uniós pénzek hazahozatalának állásáról is szó esett.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 3680 milliárd forint jut Magyarországnak. Ennek a felhasználásáról hónapokon belül dönteni kellene, de a kormány talált módot arra, hogy ne kelljen kapkodni.
Magyarország hosszabb távon a közép-európai energiakereskedelem meghatározó szereplőjévé válhat, ha a tárolási és hálózati infrastruktúra fejlesztése lépést tart a termelés bővülésével – írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében.
Az Arab-öböl menti államok olajtermelése valószínűleg októberre helyreáll, de a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányok mennyisége így sem haladja meg a háború előtti szint 70 százalékát – vélik az amerikai Goldman Sachs bank szakértői, akiket a Bloomberg idézett csütörtökön.
.jpg)
Azok a szlovén, cseh, magyar és szlovák fiatalok, akik munkavállalási céllal külföldre mennének, leginkább Svájcot vagy Nagy-Britanniát választanák célországként. .jpg)
.jpg)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 780,33 pontos, 0,56 százalékos csökkenéssel, 137 625,54 ponton zárt pénteken.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
