A Magyar-kormány október elején ismertette a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) változását célzó javaslatát, amely a szándékolt magasabb havi adó és számos korlátozás miatt már akkor kapott bírálatokat. A javaslat társadalmi egyeztetésre került, amely lezárása után több ponton finomodott az eredeti elképzelés.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor összefoglalta a részleteket. Ezek közül a legfontosabbak:
– a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók, a nyugdíjasok és a nappali tagozatos hallgatók is választhatják a katát, mint adózási formát
– 2027-től a főfoglalkozású egyéni vállalkozók havi 100 ezer, a nem főfoglalkozásúak havi 50 ezer forint tételes adót fizetnének
– ami 2028-tól automatikusan a minimálbérhez igazodna: főállásban az előző év eleji minimálbér társadalombiztosításijárulék- és szociális hozzájárulásiadó-tartalmának mellékállásban pedig annak személyijövedelemadó-tartalmának megfelelő összeget kellene fizetni
– az éves bevételi értékhatár a jelenlegi 18 millióról 22 millió forintra emelkedne, az ezt meghaladó részt 40 százalékos különadó terhelné
– már nemcsak magánszemélyeknek, hanem cégeknek és más szervezeteknek is számlázhatnak a katások, igaz, a céges bevételek után kiegészítő adót kellene fizetni, ha azok 15 százaléka meghaladja az éves tételes adó összegét
– az egész éves adózás mellett a főállásúaknál 8 millió, a mellékállásúaknál 4 millió forintos céges bevételi határt jelentene, amely alatt nem keletkezne többletadó.
A 22 milliós értékhatár átlépésekor először a magánszemélyektől, majd a cégektől származó bevételeket kell figyelembe venni. Így egyértelművé válik, hogy a céges bevétel mekkora részére kell a 15 százalékos kiegészítő adót, illetve a 40 százalékos különadót megfizetni, a két teher ugyanis ugyanazt a bevételrészt nem terhelheti – hívta fel a figyelmet a Portfolio.
Ha a vállalkozó éves bevételének legalább 50 százaléka ugyanattól a céges megrendelőtől vagy annak kapcsolt vállalkozásaitól származna. A bújtatott munkaviszony tiltása ugyancsak megmaradt, vagyis a katás nem szerezhetne bevételt a jelenlegi munkáltatójától, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapban a korábbi munkáltatójától sem. Mint ahogy azok sem választhatják az új katát, akik a régiből a munkáltatójuktól származó bevételük miatt estek ki.
Fotó: DepositPhotos.com
Az egyetlen megrendelőtől származó bevétel 50 százalékos korlátjának megsértését a február 25-ig benyújtandó éves bevallásban jelezni.
Ha egy jelenleg katázó vállalkozó azért veszíti el a korábbi adóalanyiságát, mert céges megrendelőtől kap bevételt, 15 napon belüli bejelentéssel átkerülhetne az új rendszerbe, feltéve, hogy annak valamennyi feltételét teljesíti. A váltás hónapjának teljes bevételét az új kata szabályai szerint kell figyelembe venni, beleértve az átlépés előtti napokon befolyt összegeket is. Az adott hónapra kizárólag az új rendszer szerinti tételes adót kellene megfizetni.
A főállású katások társadalombiztosítási ellátásának számítási alapja a jelenlegi havi 108 ezerről 2027-ben 317 ezer forintra emelkedne, 2028-tól pedig az aktuális minimálbérhez igazodna.
A változás a táppénz, a gyermekvállalással kapcsolatos ellátások és a későbbi nyugdíj összegét is kedvezően befolyásolhatja, ám kizárólag a tételes adó megfizetésével a nem főfoglalkozású katások azonban továbbra sem szereznének biztosítási jogosultságot.
A jelenlegi rendszert kizárólag azok használhatnák tovább, akik 2026 végén is katások, és továbbra is megfelelnek a feltételeinek. Számukra a havi adó 2027-ben 75 ezer, 2028-ban pedig 100 ezer forintra emelkedne, miközben a 18 milliós bevételi értékhatár és a céges számlázás tilalma – a taxisokra vonatkozó kivétellel – megmaradna.
Az új katába már 2026. december 1-jétől be lehetne jelentkezni, 2027. januári kezdéssel, a régi rendszer pedig 2029 elején végleg megszűnne.
Pluszban kezdték a kereskedést. 
