Vasárnap mindkét fél megérkezett Szingapúrba: Donald Trump az elnöki különgéppel, Kim Dzsongun egy bérelt kínai repülővel. Észak-Korea vezetője hivatalba lépése óta még soha nem merészkedett ilyen messzire, sőt korábban ki sem lépett országából, csak idén utazott kétszer Kínába, na meg néhány lépést tett nemzete déli felének országában, átlépve a közös határt. A Kim-dinasztia egyik tagja sem találkozott még amerikai elnökkel, sőt telefonon sem beszéltek.
Nagy delegációk, komoly tárgyalások
A két ország 1950-ben lépett háborúba egymással, melyet 1953-ban tűzszünet követett, békét máig sem kötöttek, bár ezt akár már holnap is megtehetik. Mindkét vezetőt komoly stáb kísérte: Kim magával hozta külügyminiszterét és legközelebbi munkatársait, Trumppal pedig együtt érkezett Mike Pompeo külügyminiszter, John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó, valamint a Fehér Ház kabinetfőnöke és szóvivője.
A két delegáció már ma megkezdi a tárgyalásokat, amit egy, a Reutersnek nyilatkozó amerikai illetékes szerint kísérlet arra, hogy a 24. órában mégiscsak közelítsék egymáshoz az álláspontokat a nukleáris leszerelést illetően, mivel eddig igen nagyok voltak az eltérések. Maga az amerikai elnök sem bízik abban, hogy most eredményre jutnak, úgy gondolja, inkább csak elkezdődik a folyamat, egyfajta békemissziót teljesít.
Nem barátkozott a lakótársakkal
Kim Dzsongun a St Regis hotelben szállt meg, majd mikor érkezése után nem sokkal a szingapúri miniszterelnökhöz hajtatott, a lezárt úton lassan haladó limuzinja mellett öltönyös kigyúrt fiatalemberek loholtak, mintegy testükkel védve a főnököt. Amikor áthaladt a hotel előterén, néhányan a szállóvendégek közül előkapták telefonjukat és lefényképezték, noha testőre szigorúan figyelmeztettek mindenkit, hogy tartózkodjanak ettől. Aki mégis megtette, azt lerohanták, és addig nem engedték el, amíg szemük láttára nem törli a fényképeket.
Kinek mekkora a tét?
Ezzel együtt is érdekes lehet egy hotelben lakni Észak-Korea vezetőjével, de Trump lakótársának lenni sem kevésbé unalmas dolog a Shangri-La hotelben, őt ráadásul talán még le is lehet fényképezni. A lényeg persze az lesz, hogy holnap mire jutnak egymással, és melyik félnek mekkora siker vagy kudarc lesz a találkozó. Kim Dzsongunnak nem sok veszítenivalója van, hacsak fel nem bőszíti tárgyalópartnerét: Kimnek óriási presztízsnyereség, hogy leül vele tárgyalni, hogy úgy mondjuk, a világ egyik legfőbb ura, ráadásul saját háborús ellensége.
Az amerikai elnök számára ugyanez kockázatot jelent: ha nem sikerül előrelépni, akkor ő lesz az első amerikai elnök, aki megadta a presztízst a világ legnagyobb része által kiközösített Kimnek, ugyanakkor ha sikerül dűlőre jutni, ő lesz a béke a bajnoka. Arra persze kicsi az esély, hogy Észak-Korea teljesen leszerelje nagy nehezen kifejlesztett nukleáris fegyvereit, ha csak nem érlelődik a háttérben egy több nagyhatalom által garantált paktum, amely garantálná az ország meg nem támadását.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
