A nyári visszafogottabb költekezés után szeptemberben magasabb fokozatra kapcsolt a kormány és ismét rendre megnyitja az állami pénzcsapokat, ezzel tetemes összeget mozgatva meg az idei költségvetésben. A hétfő este megjelent kormányhatározat is ebbe a sorba illik, hiszen összesen 221,4 milliárd forintot pántlikázott fel a kormány. A pénz alapvetően 4 forrásból származik:
- 185,4 milliárd forintot csoportosítottak át a Gazdságvédelmi Alapból,
- 2 milliárdot a Központi Maradványelszámolási Alapból vettek el,
- 7,1 milliárd forint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre létrehozott tartalékból került elvonásra,
- a járvány elleni védekezés központi tartaléka sorról 26,4 milliárd forintot vettek el.
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására, kivédésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból ezúttal is jelentős összeget vett el a kormány. A támogatott célok azonban nehezen nevezhetők igazán indokoltnak és szükségszerűen a járvány második hullámának kezdetén. Bár a kormány rendre azzal védekezik, hogy az olyan, már-már látványberuházásokat (pl. sportlétesítmények megvalósítását) is meg kell valósítani jelenlegi helyzetben, melyek első ránézésre talán kevésbé indokoltak. Ezek ugyanis a gazdaság különböző ágazatainak működését segítik.
Mutatjuk, most milyen feladatok támogatásán keresztül pörgetné a gazdaságot a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból származó összegből. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy ezek nem feltétlenül új feladatok és célok, a járvány ezen szakaszában, sőt, már az első hullám végén is elkezdte a kormány felszabadítani az alap létrehozásakor lekötött összegeket és azokat gyakorlatilag visszaadja az eredeti előirányzatokra.
A Gazdaságvédelmi Alapból:
- a legtöbb pénz, 42 milliárd forint a turisztikai fejlesztési célelőirányzatra került,
- 32,5 milliárd az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére ment,
- 29,5 milliárd a vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére,
- 21,4 milliárd a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítését fedezi,
- 15,7 milliárd a Miniszterelnökség beruházásaira megy,
- 11,5 milliárd forintból a sportakadémiákat támogatja a kormány,
- 10,3 milliárd forinttal a regionális víziközmű társaságokat támogatja a kormány,
- 4,3 milliárd forintból az útdíjrendszerek működtetését támogatja,
- 2,8 milliárd forint a Nemzeti Olimpiai Központ beruházására ment,
- 2,6 milliárdot kap a Nemzeti Sportközpontok,
- 1,2 milliárddal a sporttevékenységet támogatja a kormány, ezen belül a sport népszerűsítésével összefüggő feladatokra 132 millió megy, a többi pedig a sportági fejlesztési koncepciók megvalósítását szolgálja.
- Kap némi forrást a gyógyító-megelőző ellátás intézetei előirányzat is: 42,1 millió forintot.
A Központi Maradványelszámolási Alapból kicsivel több mint 2 milliárdot vett el most a kormány. Ebből
- 1,5 milliárd forint a hulladékgazdálkodási ideiglenes közszolgáltatás indokolt többletköltségeit és kapcsolódó kártalanítást fedez,
- közel 500 millió forint a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatokat fedez.
A költségvetési rendkívüli tartalékából elvont 7,1 milliárd forint a Bethlen Gábor Alapba megy, nemzetpolitikai célú támogatásokra.
A Járvány Elleni Védekezés Tartalékából 26,4 milliárd forint került most átcsoportosításra. Az alábbi előirányzatok osztoznak meg ezen az összegen.
- 16,2 milliárd forint a gyógyító-megelőző ellátás intézetei kapnak,
- 5,4 milliárd a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz megy,
- 1,1-1,1 milliárd forint az MH Egészségügyi Központnak és az Országos Sportegészségügyi Intézetnek,
- 970 milliót kap a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei előirányzat,
- 508 millió az Országos Vérellátó Szolgálatnak megy,
- 338 millió pedig a Klebelsberg Központnak.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
