A Központi Statisztikai Hivatal mai adatközlése szerint míg az infláció 3,4 százalék volt szeptemberben éves visszatekintésben, addig a nyugdíjasok kosara szerint számolt mutató 3,8 százalék volt. Ez volt az első alkalom egyébként, hogy a KSH feltüntette az utóbbiakra vonatkozó inflációt az év eddig eltelt időszakára vetítve. Korábban rendre az Mfor.hu számításai adtak eligazítást e téren. - írta laptársunk, az Mfor.hu.
Az árakat éves szinten továbbra is az élelmiszerek húzzák, ebben a termékkörben 7,3 százalékos árnövekedést mért a statisztikai hivatal szeptemberben. A KSH árfelíró munkatársai a munkájuk során átlagosan 368 forintos kenyérárral találkoztak a boltokban, a párizsi kilója 1930 forintba került, a tízdarabos tojás 438 forintba. Paradicsomot 467 forintért vásároltak átlagosan, vöröshagymát 279 forintért. Ugyanezek az árak egy évvel korábban így néztek ki: 310, 1600, 395 forint, a paradicsom akkor 511 forintba került, a vöröshagyma 300 forintba.
Mint lapunk elsőként megírta, az idei árfolyamatok miatt a nyugdíjasok átlagosan 20 ezer forintos kompenzációra számíthatnak novemberben. Mivel az év eleji 2,8 százalékos nyugdíjemelés alatta marad a nyugdíjasok körében (törvényi kötelezettség alapján) az első nyolc hónapban mért 4 százalékos inflációnak, a különbözet mértékével ki kell egészíteni a járandóságokat. A számítás helyességét megerősítette az előző havi adat is.
Mindez tehát azt jelenti, hogy idén a nyugdíjasokat jobban sújtja az infláció, mint az aktív háztartásokat, vagyis a nyugdíjasok élete drágább. Ennek ellentételezését szolgálja a kompenzáció, ám azt csak az év végén kapják meg az idősek, addig reálértéken veszítenek. Kárpótlásukra sokféle eszköz állna még a kormány rendelkezésére, hiszen az idei költségvetésbe betervezték a prémiumot (ami 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett jár), ám ezt a mintegy 20 milliárd forintot nem lehet kifizetni ezen a jogcímen a nyugdíjasoknak, mert örülhetünk, ha megússzuk 5 százalékkal a recessziót.
A mai Kormányinfón kollégánk kérdésére azonban az is kiderült, hogy más jogcímen sem lehet kiutalni ezt a pénzt, mert az is felszívódott a gazdaságvédelmi alapban, sok más tételhez hasonlóan. Ezt az alapot a kormány a járvány negatív gazdasági hatásainak kivédésére állította fel, költségvetési előirányzatok átirányításával. Gulyás Gergely miniszter tájékoztatása szerint azonban nemhogy a prémiumra szánt összeg, de más tartalékai sincsenek már az alapnak, az kifogyott a védekezés során. A felhasználási célok egyébként több esetben nem illeszkedtek a járványhelyzethez, elég a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projektre gondolni.
Más juttatásokra sem számíthatnak idén az elhangzottak szerint az idősek (mint tavaly volt például a rezsiutalvány, vagy az idénre remélt 50 ezer forintos kiegészítés, amit nyugdíjas szervezetek sürgetnek), mivel az erre vonatkozó kérdésünkre Gulyás Gergely a 13. havi nyugdíj jövő évi visszavezetéséről kezdett el beszélni.
Törvény szerinti kompenzáció viszont lesz, a mai bejelentés alapján a kormány a következő hetekben dönt erről.
Nagyon úgy fest, hogy jövőre is hasonló hónapokra kell számítaniuk az időseknek. A kormány 3 százalékos inflációt vár arra az évre, ekkora nyugdíjemelést épített be a 2021-es költségvetésbe, csakhogy a piacok ennél magasabb árnövekedéssel számolnak. A Magyar Nemzeti Bank a szeptemberben publikált friss inflációs jelentésében 3,5 százalékos inflációt vetített előre. S bár a mai, 3,4 százalékos általános infláció alatta maradt a piaci várakozásoknak, kérdés, hogy ez az adat az előrejelzése felülvizsgálatára készteti-e a jegybankot. Mindenesetre jelenleg az a helyzet, hogy amennyiben az MNB prognózisa helytálló lenne, akkor a nyugdíjasok jövő novemberig megint hitelezői pozícióba kerülnének a költségvetéssel szemben - a következő kompenzációig ugyanis az emelés nem fedezné az inflációjukat. Ráadásul mint ebben a cikkben megírtuk, a jegybank szerint jövőre főleg az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál lehet számítani további árnyomásra, vagyis azon termékeknél, amelyek a nyugdíjasok fogyasztásában nagyobb súllyal szerepelnek. Ez pedig azt jelentené, hogy a nyugdíjas infláció megint túlszárnyalna minden más hasonló mutatót.
Renáta Kellnerová, a prágai PPF pénzügyi és befektetési alap tulajdonosa változatlanul a leggazdagabb ember Csehországban. 
