|
| A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett képen Ahmed bin Szaíd al-Maktum, az Emirates légitársaság elnöke (j) fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Dubajban 2016. március 2-án. MTI Fotó: KKM/Kovács Márton |
Nukleáris, élelmiszeripari és légiforgalmi megállapodásokat kötött Magyarország, illetve magyar cégek az Egyesült Arab Emírségekben - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán telefonon az MTI-vel, miután befejezte kétnapos tárgyalásait Dubajban és Abu-Dzabiban.
Itt is atomerőmű épül
Az a három tény, hogy a Perzsa-öböl menti ország villamosenergia-fogyasztása egy főre vetítve a világon a legmagasabb, vízfogyasztása az egyik legnagyobb, és majdnem teljes élelmiszer-igényét importból fedezi, kijelöli a két ország között az együttműködés fő területeit, amelyeken a magyar vállalatok sikereket érhetnek el - állapította meg a miniszter.
Megjegyezte, hogy az Egyesült Arab Emírségek most épít négy reaktorból álló atomerőművet, Magyarországgal pedig megállapodott arról, hogy részt vesz atomenergetikai mérnökeinek és szakembereinek a képzésében. Ezenkívül a megújuló energiák területén magyar vállalatok technológiai megoldásaikkal szintén szerepet kaphatnak az országban - mondta.
Magyarországról csak GMO-mentest
Hozzátette, hogy az emírségeknek gyakran okoznak gondot a génmódosított import élelmiszerek, és miután Magyarország alaptörvényében deklaráltan csak GMO-mentes élelmiszert állíthat elő, a magyar cégeknek komoly exportlehetőségeik vannak. Budapest megkérte az engedélyt a dubaji kormánytól baromfi- és marhahús exportjára, és gyors eljárásra kapott ígéretet. Egy magyar cég, a Kőröstej pedig 22 millió dollár értékben máris kötött három emírségekbeli megrendelővel szállítási szerződéseket tejipari termékekre. Ennek hatására jelentősen tovább bővülhet az ide irányuló magyar élelmiszerexport, amely tavaly 14 százalékkal bővült.
"A vízgazdálkodás területén a magyar öntözési, vízfelhasználás-csökkentési és szennyvízkezelési technológiák területén lesz komoly lehetőségünk" - jelentette ki. "Annak érdekében, hogy ezen a piacon sikeresek lehessünk, szükséges rendezni a szerződési és a pénzügyi hátteret. Ezért megállapodtunk abban, hogy a beruházásvédelmi megállapodást még az év első felében aláírjuk. Miután már van kereskedőházi képviseletünk Dubajban, a magyar Eximbank nyitott egy 406 millió dolláros hitelkeretet a vállalatközi együttműködés finanszírozására" - mondta.
Az emírségek magyarországi beruházásaival kapcsolatban Szijártó Péter beszámolt arról, hogy találkozott az Emirates légitársaság elnök-vezérigazgatójával, Ahmed bin Szaíd ál-Maktúmmal. Az Emirates - amely naponta közlekedtet járatokat Budapestre - már működtet a magyar fővárosban egy szolgáltatóközpontot, amely jövőre 300 fősre bővül, és a dubaji után ez lesz a második legnagyobb szolgáltatóközpontja a világon.
Budapest, a légikikötő
Beszámolt arról is, az emírségek kormánya kérte Magyarországtól: biztosítsa az emírségekbeli légitársaságok számára az úgynevezett ötödik repülési jogot Budapestről, hogy az emírségek kormánya által kijelölt egyik légitársaság a magyar fővárosból ne csak emírségekbeli úti célokra üzemeltethessen járatokat. "Mi készen állunk ennek a jognak a megadására, a szükséges egyeztetéseket gyorsan le fogjuk folytatni mind az emírségekkel, mind az Európai Unióval. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott légitársaság Budapestet regionális központnak használja majd, és megszűnhet végre az állapot, hogy Budapest az utolsó nagyobb európai város, ahonnan nem indul transzatlanti járat" - mondta Szijjártó Péter.
Van egy vegyipari területen működő emírségekbeli vállalat, amellyel 50 millió dollár értékű beruházásról tárgyal Magyarország. "Átadtuk a finanszírozási ajánlatunkat, és a cég a közeljövőben dönteni fog. Itt egy másik európai országgal állunk versenyben, de úgy látjuk, hogy az ajánlatunk elég jó ahhoz, hogy a beruházást el tudjuk hozni a magyar vegyipar számára" - mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a keddi és szerdai üzleti fórumon a kíséretében 35 magyar cég képviselői vettek részt, és megtartotta alakuló ülését a két ország közötti gazdasági vegyes bizottság.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
