|
| Budapest, 2016. február 28. Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2016. február 28-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Most lehet cselekedni, alkotni, most van értelme bátornak lenni, "kitartóan szedni a lábunkat", menni előre céltudatosan, önbizalommal - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a 18. évértékelő beszédében vasárnap Budapesten. A kormányfő szerint a polgári Magyarország, a nemzeti-keresztény korszak építése zajlik. Mint mondta, most épül, épülhet az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, "magyar országnak" gondolunk.
Közölte: Magyarország 2014-ben lezárta a stabilizálás korszakát, új szakaszt nyitott, és "repülőrajtot" vett. Azonban elmondta, az állami- és a magánszektorban is csak olyan béremelés támogatható, amelynek megvan a gazdasági fedezete, ami a gazdaság növekvő teljesítményéből származik. A kormányfő éppen ezért a gazdasági versenyképesség javítását nevezte a következő évek egyik legfontosabb feladatának.
A gazdaság tehet róla
Orbán Viktor emellett megköszönte és elismerte a tanárok és egészségügyi dolgozók munkáját, majd megjegyezte, noha a béremelések folyamatosak és jelentősek, nem elégségesek. Magyarország ma azt tudja vállalni, hogy minden évben, mindenki léphet egyet előre, a lépések hosszát, vagyis a béremelések mértékét és ütemét a gazdaság teljesítménye szorítja keretek közé - fejtette ki.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, "akik ma világvégét kiáltanak a Klik néhány milliárdos adóssága miatt, azoknak nem kell aggódniuk, ha elbírtunk az IMF-fel, ha megbirkóztunk több mint 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adóssággal, akkor egy Klik sem foghat ki rajtunk".
Veszélybe kerültek viszont az elért eredmények, és a biztató jövő is a menekültválság miatt. Úgy fogalmazott, a népvándorlás miatt veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a helyreállított közrendet és a lassan ismét magára találó nemzeti kultúrát. Emellett veszélybe kerültek gyermekeink éppen kibontakozó európai életlehetőségei is - tette hozzá. Szerinte a 2015-ös év véget vetett azoknak az időknek, amelyekben Európa védettségét és biztonságát készpénznek lehetett venni.
Béke, szeretet
Orbán Viktor beszélt a kormány külpolitikai alapvetéseiről is, ezek közé sorolva a békét, az együttműködést, a kereskedést, a kölcsönös befektetéseket, a kedvező regionális egyensúlyt és a nemzeti érdekek melletti kiállást. Szerinte a magyar külpolitika három tájolási pontja Berlin, Moszkva és Ankara. Ezért - mondta - nem szabad engedni belerángatni magunkat sem német-, sem orosz-, sem törökellenes nemzetközi akciókba.
Abszurdnak nevezte azt, amit az Európai Unió csinál és ahhoz hasonlította, mintha egy ütközés előtt álló hajó kapitánya nem elkerülni akarná a katasztrófát, hanem elkezdené kijelölné a nemdohányzó csónakokat.
Orbán Viktor hangsúlyozta, még nem késő, hogy Brüsszelben is megértsék, szembe kell nézni a valósággal és el kell engedni a "délibábos álmokat". A valóság pedig az, hogy számos európai országban már régóta épül a párhuzamos társadalmak világa, amely visszaszorítja a "mi világunkat", az ideérkezőknek ugyanis "eszük ágában sincs átvenni a mi életformánkat, mert a sajátjukat életrevalóbbnak tartják" - fejtette ki a miniszterelnök.
Jöhet az új kerítés
A kormányfő közölte: új katonai egységeket küldött a határra, készenléti szolgálatot rendelt el Bács-Kiskun és Csongrád megyében, és utasította a honvédelmi, valamint a belügyminisztert, hogy készítsék elő védvonalak építését a magyar-román határon.
Ha kell, Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszúságban védekezünk - nyomatékosította. Magyarország szuverén ország, ide csak úgy lehet belépni, ha betartják a törvényeket, és engedelmeskednek az egyenruhásoknak - mondta.
Orbán Viktor szerint Európa jövőjét első helyen nem azok veszélyeztetik, akik ide akarnak jönni, hanem azok a politikai, gazdasági és szellemi vezetők, akik Európát az európai emberekkel szemben megpróbálják átalakítani. A miniszterelnök úgy fogalmazott, Brüsszelben és néhány európai fővárosban a politikai és a szellemi elit világpolgár, szemben az emberek nemzeti érzelmű többségével.
A kormány népszavazási kezdeményezése nem a már eldöntött és Magyarország által a bíróságon megtámadott kvótáról szól, hanem az új, márciusban napirendre kerülő európai bevándorlási rendszer kötelező betelepítési kvótája ellen hívja csatába Magyarország polgárait. A kormányfő úgy fogalmazott, Brüsszelt meg kell állítani, mert "holdkóros bevándorláspolitikájával" szembe megy a nemzeti szuverenitással, az emberek akaratával.
Orbán Viktor a mai kor szimbólumának nevezte a kötelező betelepítési kvótát, ami magába sűríti mindazt, ami szétfeszíti az európai népek szövetségét. A kvótákat ugyanis az unionisták, vagyis az EU-t az "európai egyesült államokként" elképzelők támogatják, míg a szabad nemzetek Európáját akarók hallani sem akarnak arról.
A miniszterelnök hangsúlyozta, Európát minden gyengesége ellenére sem fogják megtagadni, ugyanakkor azt sem akarják, hogy Európa, ezeréves értékeit feladva térdet hajtson a vízözönszerű emberáradat előtt.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
