A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy két javaslat is napirenden volt a fegyverszállítmányok fokozása érdekében. Az első értelmében az Európai Békekeretből egymilliárd euró értékben finanszíroznák, hogy a tagállamok a saját készleteikből tüzérségi lőszereket szállítsanak Ukrajnának.
"Ugye Magyarország nem szállít fegyvert ebbe a háborúba, s nem is fogunk fegyvert szállítani, mi békét akarunk. Ezért mi nem veszünk részt ebben az akcióban. Nem szállítunk lőszert Ukrajnába. Ugyanakkor a többieket nem akadályozzuk abban, hogy azt csináljanak, amit akarnak ezen tekintetben" - mondta.
Majd hozzátette, hogy hazánk hozzájárulása az Európai Békekeretben egy százalék - nagyjából tízmillió euró - amit Magyarország kérésére más célokra fognak felhasználni: a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére és a migrációs nyomás mérséklésére.
A második javaslat arra vonatkozik, hogy az EU közösen beszerzett lőszerekből is minél többet adjon át Kijevnek, szintén egymilliárd euró értékben.
"Magyarország ebben sem vesz részt, mi nem veszünk azért lőszert, hogy azt Ukrajnába küldjük. Itt is a konstruktív tartózkodás eszközéhez nyúlunk, és itt is a ránk jutó mintegy tízmillió eurós hozzájárulást a Nyugat-Balkán stabilitásának támogatására, illetőleg a migrációs nyomás csökkentésére fogjuk kérni" - fogalmazott.
"Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy nem fegyverszállításokra, hanem minél előbb békére van szükség, a mielőbbi békéhez pedig fegyverszünet kell és béketárgyalások" - összegzett.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy még mindig háborús hangulat uralkodik Brüsszelben, és egyre nő a nyomás a béke hangján megszólaló országokon, de a kormány tudja, hogy a diplomáciai rendezés az egyetlen módja az emberi életek megmentésének, ezért kitart a nemzeti érdekek és a béke ügyének képviselete mellett.
"Teljesen mindegy, hogy milyen nyomást tesznek ránk a most következő időszakban, mi akkor is a béke ügyét fogjuk képviselni. A globális többség részeként a béke mellett fogunk érvelni" - húzta alá.
Példaként említette a nyomásgyakorlás erősödésére, hogy ma az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselt álláspontja miatt is bírálatokat kapott.
"Elhangzott, hogy nem helyes, ha az európai kórusból valaki kiénekel a nemzetközi szervezetekben, ami egészen elképesztő, hiszen az Európai Uniót szuverén országok alkotják. Ezek a szuverén országok szuverén külpolitikát folytatnak, és ezért mi visszautasítunk minden olyan nyomásgyakorlást, amely a magyar külpolitika szuverenitását akarja megkérdőjelezni, korlátozni, elvenni" - taglalta.
A miniszter ezt követően kitért az ukrajnai magyar kisebbség jogfosztásának ügyére is, amelyre - mint közölte - már sokadszor hívta fel a kollégái figyelmét, jórészt hiábavalóan.
Kiemelte: arra kérte Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy amikor a közösség hivatalosan kommunikál az ukrán partnerekkel az integrációról, akkor tegyék világossá, hogy a nemzetiségi jogok tiszteletben tartása az egyik legalapvetőbb európai érték.
"Arra kértem a főképviselőt, hogy lépjen fel azért, hogy Ukrajna tartsa tiszteletben a magyar nemzeti közösség jogait" - tájékoztatott.
"Az mégiscsak elfogadhatatlan, hogy miközben Magyarországon immár több mint 1300 iskolában és óvodában fogadtak be ukrán menekült gyermekeket és diákokat, addig a jelenlegi ukrán szabályozás értelmében szeptember elsejétől a megszűnés réme fenyegeti a 99 magyar alap- és középfokú iskolát Kárpátalján" - mutatott rá.
Végül hangsúlyozta: "azt is világossá tettem, hogy a magyar álláspontot az ukrán integrációs folyamat tekintetében az fogja leginkább meghatározni, hogy Ukrajna tiszteletben tartja-e a magyar nemzeti közösség jogait, és visszaadja-e a magyar nemzeti közösségnek azokat a jogokat, amelyek 2015 előtt már megillették".
(MTI)
Nem jöttek jó hírek a Közel-Keletről. 
