A kínai kormány a párbeszéd folytatására és a nukleáris fegyverek bevetésének teljes tilalmára szólította fel Oroszországot és Ukrajnát a pénteken, az ukrajnai háború kirobbanásának első évfordulóján közzétett, 12 pontból álló dokumentumban.
„Minden országnak támogatnia kell Oroszországot és Ukrajnát abban, hogy együttműködve a lehető leghamarabb folytassák a közvetlen párbeszédet a békés megoldás érdekében” – fogalmazott a kínai külügyminisztérium közleménye.
A Kína álláspontja az ukrajnai válság politikai rendezésével kapcsolatban című dokumentumot péntek reggel tették közzé a kínai külügyi tárca honlapján, Ukrajna orosz megszállásának 2022. február 24-i megindítása első évfordulóján.
Kína hetek óta igyekszik közvetítői szerepet játszani az orosz-ukrán konfliktusban, és napok óta ígéri, hogy nyilvánosságra hozza hivatalos álláspontját a háború politikai megoldásával kapcsolatban.
A pénteken közzétett dokumentumban Peking teljesen egyértelműen az atomfegyverek mindennemű alkalmazása ellen foglalt állást.
Kína arra is felszólította a háborús feleket, hogy kerüljék a polgári lakosság elleni támadásokat.
„A konfliktusban részt vevő feleknek szigorúan be kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogot: kerülniük kell a polgári lakosság és a lakóépületek megtámadását” – hangsúlyozta a kínai külügyminisztérium.
Kína már kedden bejelentette, hogy „mélységesen aggódik az eszkalálódó” ukrajnai háború miatt, amely „könnyen kikerülhet a résztvevő felek irányítása alól”.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója a CNN hírtelevízión röviden úgy reagált a kínai bejelentésre, hogy a dokumentum „meg is állhatott volna az első pontnál: valamennyi ország szuverenitását tiszteletben kell tartani”.
A NATO és az Európai Unió fenntartásokkal reagált pénteken arra, hogy Kína párbeszédet és tűzszünetet szorgalmazott Oroszország és Ukrajna között a háború kitörésének első évfordulóján, pénteken közzétett, 12 pontból álló dokumentumában.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Tallinnban újságírók előtt azt mondta: Kína azért nem teljesen hiteles közvetítő, mert „mindeddig nem volt képes elítélni Ukrajna törvénytelen lerohanását”. Hozzátette, hogy ráadásul Peking éppen pár nappal a háború megindítása előtt írt alá megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A NATO-főtitkár az esetleges kínai fegyverszállítmányokkal kapcsolatban megjegyezte: vannak arra utaló jelek, hogy Kína azt fontolgatja és tervezi, hogy „halálos segítséget” nyújt Oroszországnak. „Ezt Kínának nem lenne szabad megtennie, mert ezzel egy törvénytelenül megindított támadást támogatna, és megsértené a nemzetközi jogot. Óriási hiba lenne” – fogalmazott Stoltenberg.
Hangsúlyozta, hogy Putyin nem békére, hanem újabb támadásokra készül. „Ha valaki a konfliktus tárgyalásos megoldását szeretné olyan formában, hogy abban Ukrajna szuverén, független államként vehessen részt, ahhoz Kijevet katonailag kell támogatni. Csak így lehet megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy Putyin belássa, nem arathat győzelmet a harctéren”.
Az ugyancsak az észt fővárosban tartózkodó Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy „Kína 12 pontos dokumentumát egy bizonyos háttérinformációval együtt kell megítélni, nevezetesen azzal, hogy Kína korábban már állást foglalt, amikor közvetlenül az invázió előtt korlátlan barátságuk megerősítéséről megállapodást írt alá Moszkvával”.
(MTI)
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
