A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében kiemelte:
továbbra is háborús hangulat uralkodik Brüsszelben, a békéről ezúttal sem volt szó, sőt olyan javaslatot terjesztettek elő, amelynek értelmében a blokk a következő négy évben 20 milliárd eurót fordítana az ukrajnai fegyverszállításokra, amiből Magyarországra nagyjából 200 millió euró esne.
"Ezzel mit is mond az Európai Unió? Hogy négy évig még úgyis háborús berendezkedés lesz. Tehát most már nem csupán rövid távon nem gondolkodik Brüsszel a békében, hanem már hosszú távon is háborús berendezkedést vizionál Európának" - mondta.
"Döbbenetes ez a javaslat (...) Hát jogosan fogalmazódik meg a kérdés, hogy hány ember fog meghalni ezalatt a négy év alatt, amíg mi 20 milliárd euróval finanszírozunk fegyverszállításokat. És hány magyar fog meghalni ezalatt a négy év alatt?" - tette fel a kérdést.
Aláhúzta: az elmúlt ötszáz nap bebizonyította, hogy ezen konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, s minél több fegyvert szállítanak, annál magasabb lesz a halálos áldozatok száma. "Ezért azt kérjük Brüsszeltől, Berlintől, Párizstól és Washingtontól is, hogy fegyver helyett inkább békét hozzanak a szomszédunkba" - jelentette ki.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Békekeretből eddig 5,6 milliárd eurót fordítottak a fegyverszállítások finanszírozására, és most újabb 500 millió eurót kívánnak jóváhagyni, de a kormány ehhez nem járul hozzá addig, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról a legnagyobb magyar banknak számító OTP-t.
"Sem az eddig blokkolt 500 millió euró, sem a most előhozott 20 milliárd euró kapcsán nem vagyunk hajlandók semmifajta tárgyalásra mindaddig, amíg az OTP a háború nemzetközi szponzorainak listáján van" - szögezte le.
"Arról nem is beszélve, hogy az Európai Bizottság nemrégiben beismerte, hogy elfogyott a pénz, és kért még 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására. Most is kérnek 20 milliárd eurót a fegyverszállításokra, így 70 milliárd euróról beszélünk, és sehol egy elszámolás, egy kimutatás az eddig elköltött pénzekről" - tette hozzá.
Illetve azt hangsúlyozta, hogy tavaly a száz legnagyobb nyugati tulajdonú vállalat 3,5 milliárd dollárnyi társasági adót fizetett be Oroszországban, eközben az orosz bankpiacon 0,16 százalékos részesedéssel bíró OTP felkerült az ukrán feketelistára.
A miniszter kitért arra is, hogy egyes résztvevők némileg kritizálták a közép-európai országokat, amiért korlátozásokat vezettek be az ukrán gabona importjára vonatkozóan.
Kiemelte: a megállapodás lényege az volt, hogy a gabonát el lehessen szállítani Ukrajnából Afrikába és a Közel-Keletre a humanitárius válságok megelőzése érdekében, s nem az, hogy a terményeket eladják Közép-Európában.
"A lehető leghatározottabban visszautasítottam mindenfajta olyan gyanúsítgatást, amely azzal vádolta a közép-európaiakat, hogy bármifajta szállításokat blokkoltunk volna" - közölte, rámutatva arra, hogy Magyarország még infrastrukturális beruházásokat is végrehajtott az átrakodási kapacitás bővítésére.
"Magyarország továbbra is készen áll arra a többi közép-európai országgal, hogy átengedje a területén az ukrán gabonaszállítmányokat, de arról nem lehet szó, hogy ezeket Magyarországon értékesítsék, és tönkretegyék az élelmiszerpiacunkat" - húzta alá.
Szijjártó Péter a tagállami vétójog felszámolását célzó európai parlamenti állásfoglalással kapcsolatban, újságírói kérdésre válaszolva kiemelte: a szerződések értelmében a stratégiai ügyekben minden félnek egyet kell érnie a döntésekkel.
"És azok, akik rajtunk az európai értékeket kérik számon, azok, akik rajtunk jogállamiságot, szerződések tiszteletben tartását kérik számon, azok most hirtelen érdekből fakadóan minden gond nélkül átírnák a szerződéseket" - fogalmazott.
(MTI)
Több korrupciós vizsgálat és botrány is érintette a spanyol kormányt. 
