Moszkva nemkívánatos személynek nyilvánított 23 brit diplomatát, visszavonta a szentpétervári brit főkonzulátus megnyitására és üzemeltetésére vonatkozó engedélyt, és Oroszország területén leállíttatta a kulturális és oktatási ügyekkel foglakozó British Council tevékenységét, válaszul a brit lépésekre. Mint ismeretes, Nagy-Britannia úgy vádolta meg Oroszországot az idegméreg-támadással, hogy nem mutatott fel bizonyítékot, nyomozási eredményt. A távol-keleti látogatásra készülő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a japán és a vietnami sajtónak szombaton adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Moszkvával szemben hangoztatott brit vádakat még mindig nem támasztották alá a Scotland Yard nyomozásának hivatalos eredményével.
Lavrov szerint Nagy-Britanniának két oka lehetett minderre. Az egyik szerinte az, hogy az ország vezetése az EU-val folytatott Brexit-tárgyalásokon nem tudta elérni, amit a lakosságnak ígért és erről el akarja terelni a figyelmet. A másik az, hogy a britek mindig vezető szerepet akartak játszani, amire most Lavrov megjegyzése szerint, az oroszellenesség az egyetlen terület, amelyen lehetőség nyílik a számukra.
Alekszandr Sulgin, aki Oroszország állandó képviselője a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnél (OPCW), az Interfax hírügynökség által szombaton közölt interjújában ellenvádat tett: kijelentette, hogy a szert nagy valószínűséggel amerikai vagy brit laboratóriumokban állíthatták elő. Elmondása szerint a Szovjetunióban, csakúgy, mint más országokban, a 70-es években erősen mérgező vegyi anyagok, egyebek között VX idegbénító hatóanyagok kifejlesztésével kísérleteztek, azonban a 90-es években a nyugati titkosszolgálatok vegyész szakembereket és dokumentumokat szállítottak el Oroszországból, s ezek segítségével folytatták a kísérleteket. Az orosz tisztségviselő rámutatott, hogy a Szkripal és a lánya ellen állítólag alkalmazott hatóanyagot éppen a brit védelmi minisztérium Porton Down-i laboratóriumában azonosították be, amely szavai szerint a brit katonai vegyi program központja.
Szerinte a BRICS-együttműködés nem ír elő kölcsönös segítségnyújtást fegyveres agresszió esetén. 
