A magyarok boldogságérzete elmarad az európai átlagtól, sőt, csak a csehek boldogságérzete alacsonyabb a magyarokénál. A legboldogabbak a finnek, a dánok, a norvégok és a svájciak - állapította meg a Nielsen piackutató vállalat.

A boldogságérzet európai átlagos mutatója 6,2. Az élen álló finnek indexe 7,3, míg a cseheké csak 5,4, a magyaroké és a portugáloké pedig egyaránt 5,6 volt - derül ki a világ 51 országában, összesen 28.150, köztük 500 magyar internetező megkérdezésével készült online felmérésből, amely a fogyasztók boldogságérzetét és elégedettségét vizsgálta.

Az adatok szerint a magyarok emberi kapcsolataikkal a legelégedettebbek. Sorrendben a gyerekeikkel, szüleikkel, házastársaikkal, barátaikkal és munkatársaikkal, ami nagyjából egyezik a felmérésben résztvevő többi ország átlagával. Eltérés található viszont a nemek szerint: a magyar nők elégedettebbek emberi kapcsolataikkal, mint a férfiak. Különösen nagy a különbség a gyerekekkel való kapcsolat pozitív megítélésében a nők javára - írta a piackutató cég.

Az információkhoz való hozzáférésükkel Európában - a franciákkal együtt - a magyarok a legkevésbé elégedettek. Munkahelyi főnökükkel azonban a nemzetközi átlag felett elégedettek a magyarok. Érdekes, hogy a férfiak átlagosan kedvezőbben ítélik meg a helyzetet, mint a nők.

A szexuális életükkel is az európai átlagot meghaladó mértékben elégedettek a magyarok, szembetűnő, hogy a nők véleménye pozitívabb ezen a téren. A felmérés szerint a magyarok kirívóan elégedetlenek a kormánnyal, az ország gazdasági körülményeivel, valamint saját személyes pénzügyi helyzetükkel. Mindhárom tényezőnél Magyarországon a legalacsonyabb az európai országok között az elégedettségi mutató.

Arra a kérdésre, hogy mennyire sikerült elérniük azt, amit az életben akartak, az európaiak közül a magyarok adták a legnegatívabb választ. Magasabb mutatókkal a franciák, csehek, britek és görögök állnak. Legjobban a dánoknak, valamint a norvégoknak, a finneknek, a litvánoknak és a hollandoknak jöttek be életükről alkotott elképzeléseik.

A Nielsen elemezte az anyagi helyzet és a boldogságérzet összefüggéseit is, és arra jutott, hogy az anyagi jólét nem feltétlenül teszi boldoggá az embereket. Az egy főre jutó magas vásárlóerejű országok közül Svájcban, Kanadában és Új-Zélandon magas a boldogságérzet mutatója. Viszont alacsonyabb többek között Norvégiában, az Egyesült Államokban, Hollandiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban vagy Spanyolországban.

Azokban az országokban is eltérő a boldogságérzet indexe, ahol az átlagnál alacsonyabb az egy főre jutó vásárlóerő. Viszonylag szegény és viszonylag boldog országok Európán kívül találhatók, főleg Latin-Amerikában és Ázsiában. Ilyen például India, Indonézia vagy Thaiföld, illetve Argentína, Brazília és Mexikó.

Magyarország abba a csoportba tartozik, ahol alacsony az egy főre jutó vásárlóerő is és a boldogságérzet mutatója is. Ugyanez jellemző a lengyelekre, a balti országok lakóira, a portugálokra, az oroszokra és a törökökre - közölte a Nielsen.

Nőttek a fizetések: 120 ezer az átlagos borítékban
Egymásnak esett a közszféra és a magánszféra 
Úsznak majd a boldogságban a halárusok? 
A magyarokat felvidítja a válság? 

MTI