|
| Donald Trump |
Donald Trump amerikai elnök hatalmát két közeli munkatársa, Rex Tillerson volt külügyminiszter és John Kelly volt kabinetfőnök is megpróbálta aláásni - állítja kedden piacra kerülő emlékirataiban Nikki Haley, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete. A With all due respect (Minden tiszteletem) című memoár egyes részleteiből a The Washington Post című lap vasárnap hozott nyilvánosságra részleteket.
A könyvből kiderül, hogy Rex Tillerson és John Kelly megpróbálta Haleyt a maga oldalára állítani és Trump-ellenes állásfoglalásokra rábírni. "Tillerson bizalmasan elmondta nekem, hogy amikor ők ketten (Kellyvel) ellenálltak az elnöknek, ezt nem engedetlenségből tették, hanem azért, hogy megpróbálják megmenteni az országot" - írta Haley, aki a volt külügyminisztert fárasztó és dölyfös embernek írta le, John Kellyről pedig azt tartotta, hogy gyanakvással viseltetett iránta, mert szabad bejárása volt az elnökhöz.
A két volt kormánytag nézeteiről Nikki Haley megállapította:
"azt mondták, az ő döntésük és nem az elnöké, hogy mi a legjobb az amerikaiaknak, és az elnök nem is tudja, mit csinál".
Nikki Haley szerint Tillerson azt is fejtegette neki, hogy "ha Trump munkáját nem hekkelik meg, akkor emberek halnak majd meg".
A The Washington Post megkereste a két volt politikust. Tillerson nem reagált, Kelly pedig csak annyit mondott: "ha a döntéshozatalhoz szükséges legjobb és legnyitottabb jogi és etikai tanácsok Trump-ellenes tevékenységet jelentenek, akkor bűnös vagyok a felhozott vádakban".
Haley a könyvben kitért arra is, hogy az elnök számos külpolitikai döntésével egyetértett, de néhány kérdésben nem osztotta az álláspontját. Egyetértett például a kilépéssel a párizsi klímaegyezményből, az iráni atomalku felmondásával vagy az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe helyezésével. Nem értett egyet viszont azzal, hogy Donald Trump szerinte átengedte a kezdeményezést, illetve az irányítást Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Helsinkiben tartott csúcstalálkozón 2018-ban.
A volt nagykövet, aki korábban Dél-Karolina államkormányzója volt, nem helyeselte azt sem, ahogyan az elnök a charlottesville-i zavargásokra reagált 2017 nyarán, amikor az amerikai polgárháború (1861-1865) déli csapatait vezető Robert Lee tábornok szobrának áthelyezése miatt véres zavargások robbantak ki a virginiai városban. "Egy vezető szavai igenis számítanak ezekben a helyzetekben. És az elnök szavai bántóak és veszélyesek voltak" - fogalmazott a könyvben Haley, aki azt is megírta, hogy még a zavargások kitörésének napján felemelte a telefont, és beszélt az elnökkel.
A könyv megjelenése kapcsán a volt nagykövetnő vasárnap interjút adott a The Washington Post riporterének. Az interjúban kitért az elnök alkotmányos felmentését célzó eljárás (impeachment) előtti vizsgálatokra és meghallgatásokra is. Elutasította a képviselőház demokrata párti törvényhozóinak politikáját. Mint fogalmazott: nem ért egyet Donald Trump azon erőfeszítéseivel, hogy külföldi segítséget kérjen politikai vizsgálódásokhoz az ukrán elnöktől, de szerinte ez önmagában nem ok arra, hogy alkotmányos vádeljárást indítsanak ellene. "Nem kérte nyomatékosan, hogy történjék valami. Ezért nem is nagyon értem, hogyan alakult ki ez a helyzet, miért méltatlankodik mindenki valami miatt, ami nem is történt meg" - hangsúlyozta a lapnak Nikki Haley.
Légicsapásokat intéztek a dél-amerikai ország északi részén lévő Carchi tartomány illegális bányakitermeléséről hírhedt körzete ellen. 
