Három párt, a Fidesz, az MSZP és az MDF áll öt százalék, azaz a parlamenti küszöb fölött a biztos szavazó pártválasztók körében - derül ki a Tárki kutatásából.
Három párt, a Fidesz, az MSZP és az MDF áll öt százalék, azaz a parlamenti küszöb fölött a biztos szavazó pártválasztók körében - derül ki a Tárki szeptemberi közvélemény-kutatásából.
A kutatás szerint a Fidesz támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében szeptemberben 35, míg júliusban 33, júniusban pedig 32 százalék volt.
A jelenlegi kormánypárt támogatottsága - mint írják - kismértékben csökkent: az MSZP tábora a teljes lakosság körében ebben a hónapban 14 százalék, szemben a júliusi 16 és a júniusi 17 százalékos támogatottsággal.
A pártválasztók körében a Fidesz 35 százalékponttal, a biztos szavazó pártválasztók körében 36 százalékponttal vezet az MSZP előtt. A biztos szavazó pártválasztókat figyelembe véve a szocialista párt támogatottsága jelenleg 24 százalékos, míg júniusban 27, júliusban pedig ez az arány 29 százalék volt. A Fidesz támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók körében szeptemberben 61 százalék, amely megegyezik a júniusban és a júliusban mért adatokkal.
A kispártokat vizsgálva a Tárki megállapította, hogy az SZDSZ támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében 2, a pártválasztók között 4, míg a biztos szavazó pártválasztók között 3 százalékos.
Az MDF tábora a teljes lakosságon belül 4, a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók körében pedig egyaránt 6-6 százaléknyi.
Egy "most vasárnapi választáson" a szavazásra jogosultak 52 százaléka venne részt biztosan, ugyanannyian, mint júliusban.
A Tárki ezer ember megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatásának adatfelvétele szeptember 4. és 12. között zajlott. A cég augusztusban nem végzett hasonló kutatást, ezért a szeptemberi pártpreferenciákat a júliusi és a júniusi eredményekkel hasonlították össze.
A Századvég-Forsense legutóbbi felmérése szerint a Fidesz támogatottsága júliushoz képest enyhén csökkent, és megegyezik a nyár elején mért 25 százalékos értékkel, az MSZP támogatottsága ugyanakkor 13-ról 18 százalékra emelkedett. Az összes megkérdezett körében mind az SZDSZ, mind az MDF 2 százalékon állt, ami megegyezik a nyár eleji adatokkal. A biztos szavazó és pártot is választó személyek aránya júliushoz viszonyítva két százalékponttal, 38 százalékra emelkedett. E csoporton belül a válaszadók 57 százaléka a Fideszre, 34 százalékuk az MSZP-re szavazott volna. A Századvég-Forsense augusztus 27. és szeptember 5. között vette fel az adatokat.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A várakozásokat is felülmúlta a drágulás üteme az euróövezetben: az áprilisi infláció 3 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabbra gyorsult. A háttérben elsősorban az energiaárak drasztikus emelkedése áll, amit a közel-keleti feszültségek fűtenek.
Bár a vártnál erősebben kezdte az évet a magyar gazdaság, a 2026-os előrejelzéseket ez nem módosítja felfelé. A Tisza-kormánytól várható élénkítés hatásait ugyanis az iráni háború keresztülhúzhatja.
Márciusban a külkereskedelmi termékforgalom aktívuma 924 millió euró volt, 773 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. Euróban kifejezve az export értéke 3,6 százalékkal, az importé 11 százalékkal nőtt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben a jegybank készen áll arra, hogy segítsék az igazságszolgáltatás munkáját. Emellett szeretnék a feleslegessé vált ingatlanjaikat értékesíteni – egyebek mellett ezekről beszélt Varga Mihály jegybankelnök.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint 1,7 százalékkal bővült a GDP idehaza az első negyedévben, 2025 azonos időszakához viszonyítva. Ennél magasabb, éves szintű növekedési ütemet legutóbb 2022 harmadik negyedévében láttunk.
A magyar védelmi ipar jelenleg még nem tekinthető kellően versenyképesnek a nemzetközi hadiipari beszállítói piacon, ami indokolttá teszi a célzott, hozzáadott értékre épülő specializációt – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében. A finanszírozási környezet – különösen a SAFE-program forrásainak elérhetősége és azok stratégiai, állami koordinációja – meghatározó lesz abban, hogy a magyar védelmi ipar képes-e a következő évtizedben érdemi növekedési pályára állni.
.jpg)
Három párt, a Fidesz, az MSZP és az MDF áll öt százalék, azaz a parlamenti küszöb fölött a biztos szavazó pártválasztók körében - derül ki a Tárki kutatásából. .jpg)
.jpg)
Nem tűr halasztást a helyzet a jogszabály szerint. 
