A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 323 ezer forint volt 2017 novemberében, ami 13 százalékos növekedés éves alapon. Az átlagos nettó kereset – családi kedvezmény nélkül – 214 800 forint volt, míg a kedvezménnyel nagyjából 222 700 forintra becsülhető – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal közleményéből.
2017. január–novemberben a bruttó átlagkereset 294 200 forint volt. Ágazatokra bontva a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági szférában voltak a legmagasabbak (556 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (183 400 forint) a keresetek. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - tette hozzá a KSH.
| Meglátszik, hogy két kézzel szórták a pénzt a magyarok - További részletek >>> |
Az átlagos nettó kereset 195 700 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 203 600 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset azonos mértékben, 12,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz hasonlítva. A fogyasztói árak 2,4 százalékkal, míg a reálkeresetek 10,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
Várakozáson felüli
Az ING vezető makrogazdasági elemzője szerint a bővülés felülmúlta a meglehetősen szűk sávban mozgó piaci várakozásokat (11,3-12,6 százalék). Szektorokra lebontva a versenyszférában 11,2 százalékos, míg a közszférában 17,5 százalékos növekedési ütemet tapasztalhatunk. Az állami szférában regisztrált erős dinamika főképpen a nem havi rendszerességű juttatások közel 50 százalékos növekedésének köszönhető.
Virovácz Péter elmondta: az eddigi hónapokhoz hasonlóan a bővülések mögött továbbra is az egyre nagyobb problémát jelentő munkaerőhiány, valamint az állami bérrendezések állnak. A munkaerő iránti keresletet tekintve a trendek kedvezőek, az elsődleges munkaerőpiacon 79 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak száma 48 ezer fővel, 152 ezerre csökkent előző év azonos időszakához képest. A hazai munkaerőpiac felszívóképessége tehát továbbra is erős – tette hozzá.
Egyre jobban fizetnek a hiányszakmák
A Takarékbank elemzője szerint a tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várható a 2018-as évre is - 9%-os átlagos bérnövekedést várunk az idei évre a szakemberhiány illetve a 8 és 12%-os további bérminimum-emelés okán. A várakozások szerint 2013-tól 2018 végéig összesen 40%-kal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42%-kal nőnek a reálbérek.
Horváth András kiemelte, a bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a továbbiakban is, mint például az építőipar 30% körüli jelenlegi bérnövekedési üteme. A folyamatos bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése. Hozzátette: az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek pedig immár bruttó 400 ezer forintos meghirdetett átlagbére is mind ezt támasztja alá az idei évre vonatkozóan is.
Az előző hónapban közzétett adatok itt megtekinthetők.
|
Dübörög az építőipar és az áfa-para - gond lehet a magyar lakásépítésekkel Tovább hasít az építőipar, de a 30 százalékos növekedés mögött óvatosságra intő folyamatok állnak. A megrendelések száma az épületek esetében már csökken; ha tényleg kifut az új lakások kedvezményes áfája, akkor kemény lesz a földetérés a szakember szerint. Most mindenesetre mindenki rohamtempóban építkezik, hogy 2019 végéig át tudják adni a kulcsot a vevőknek. 2017 összességében kiemelkedő év lesz, a kormány pedig 20 milliárdos pályázati programmal is megtolja az ágazatot jövő héttől. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Andrej Babis. 
