2017 novemberében az építőipari termelés volumene 30,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - ez persze nem meglepő, tekintve hogy a 2016 novemberi érték rendkívül alacsony volt. A növekedés megítélését tovább árnyalja, hogy a megelőző hónaphoz képest még csökkent is 1,4 százalékot a termelés a kiigazított indexek alapján.
Az épületek építésének volumene 29,1, az egyéb építményeké 33,9 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző novemberben. A KSH adatai szerint előbbiek növekedése az ipari épületek mellett lakóépületek és oktatási épületek építésének az eredménye, utóbbiak esetében a termelés – az alacsony bázis mellett – gyorsforgalmi utak építése, valamint vasútfelújítási munkák következtében bővült.
Már dübörög az áfa-para - ebből kemény földetérés lehet
A kilátások szempontjából szintén kevésbé jó hír, hogy a megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest ugyan 11,7-kal emelkedett, de ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 8,2-kal csökkent. Az összesített növekedés annak köszönhető, hogy az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések volumene 43,4-kal emelkedett.
Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója az adatközlést követő gyorselemzésében azt írta: az új lakásépítési engedélyek száma akár hamarosan csökkenésbe válthat, mégpedig a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt.
A szakember szerint ez a bizonytalanság arra ösztönözheti az iparág szereplőit, hogy megfeszített tempóban végezzék a kivitelezési munkálatokat, hogy a lakásokat még 2019. december 31. előtt át tudják adni, mert így nem kockáztatják a 2020-tól újra életbe lépő 27 százalékos áfakulcs áremelő hatását. Ez a felfokozott tempó paradox módon szintén a költségek és az árak emelkedésének irányába hat, hiszen tovább csökkenti az amúgy is szűkös építőipari termelői kapacitásokat és tovább növeli a munkaerőhiányt az ágazatban.
"Amennyiben tehát 2020-ban valóban visszaáll a normál áfaszint, az egyértelműen a lakásépítési szektor 'kemény földetérését' eredményezi majd" – fogalmazott Földi Tibor, aki szerint biztató ugyanakkor, hogy a kormány napirendre akarja venni az áfakulcs kérdését, de az volna az ideális, ha már az első félévben megszületne ez a döntés.
Összességében egyébként az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene november végén 110,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 30,2, az egyéb építményeké 161,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt.
Nem a lakásépítések felfutása miatt nőnek az árak
Földi Tibor szerint közkeletű félreértés, hogy a lakásépítési boom volna a felelős kivitelezési árak felfutásáért. A statisztikai adatok azt mutatják ugyanis, hogy a döntően út-, vasút- és sportlétesítmény-fejlesztéseket is magába foglaló ún. egyéb építmények építése – nem kis részben az EU-s források felhasználásának köszönhetően – sokkal gyorsabban nőtt tavaly, mint az épületek építése. „Előbbi beruházások kapacitásfelszívó hatása ráadásul azért is erősebb, mert ezeket több tekintetben is egyszerűbben teljesíthető munkák és minőségi követelmények jellemzik a lakóingatlan-építésekhez képest” – mondta a Cordia vezérigazgatója.
20 milliárd forintos segítség érkezik
Az áfa-dilemma hatását részben ellensúlyozhatja egy másik kormányzati intézkedés: 20 milliárd forintos pályázati forrás nyílik ugyanis meg az ágazat szereplői számára, amiből technológiai fejlesztéseket és kapacitásbővítést hajthatnak végre. A KSH adatközlése után a Nemzetgazdasági Minisztérium azt tette közzé: a pályázat a héten indul az építőipari vállalkozások számára, elsősorban gépek, eszközök beszerzésére, de fejlesztési szoftverek vásárlására is igénybe lehet venni.
A 2017-es számok mindenesetre nagyon szépek lesznek
A Takarékbank gyorselemzésében emlékeztet: az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő ingatlanfejlesztési kerekasztal (IFK) legfrissebb adatai szerint immár több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. Ez abszolút rekordot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41% iroda, 34% lakás, 16% kereskedelmi, 8% logisztika, 1% pedig szállodafejlesztés.
2017 egészére 28% körüli növekedést vár a Takarékbank az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve némileg felfele mutatóak a kockázatok, így a szektor érdemben hozzájárulhatott a tavalyi GDP növekedéshez.
A Takarékbank is arra jutott, hogy szükség lenne a kedvezményes áfa időbeni meghosszabbítására a lendület fenntartásához, ami bőven megérné a kormánynak: mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét.
Elhúzódó gerillaharcokra számítanak. 
