Tíz hónap után először lett többlet a magyar külkereskedelemben

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének gyorselemzése szerint az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően 27,6 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erőteljes belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt 27,2 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 65 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 70 millió euró többlethez képest, ami tizenkét hónapja az első javulás.

Az első öt hónapban 16,6 százalékkal nőtt az export, míg 27,3 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 4446 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 1457 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 2990 millió euró többlettel szemben. Az elemző kiemeli:

• Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása. Az energiaegyenleg önmagában 2764 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első négy hónapban, azaz a romlás szignifikáns részéért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.  
• Tavaly összesen az export euróértéke 13,6 százalékkal, az importé 18,2 százalékkal nőtt, így az egyenleg 3722 millió euróval 1897 millió euróra romlott. 
• A beruházások és a fogyasztás élénk dinamikája miatt a külkereskedelmi egyenleg további romlására számítunk a következő hónapokban, azonban az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már stabilizálódhat a külkereskedelmi egyenleg. A háború miatt azonban idén a várakozásunk szerint 2,4-2,5 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után. A kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek lennének, mivel a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülhetnének külpiacaink. A német ipari vállalatok, és különösen az autógyártók exportkilátásai bíztatók lennének, amit a magas megrendelésállomány is alátámaszt, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. A Covid járvány újabb hullámai elleni kínai zéró tolerancia következtében átmenetileg bevezetett korlátozásokszintén rontották a német exportkilátásokat, valamint az ellátási láncok újabb fennakadásait okozták. A kivitel kilátásait lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatja a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem többlete - írja Suppan Gergely.