Tíz hónap után először lett többlet a magyar külkereskedelemben

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének gyorselemzése szerint az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően 27,6 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erőteljes belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt 27,2 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 65 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 70 millió euró többlethez képest, ami tizenkét hónapja az első javulás.

Forrás: KSH

Az első öt hónapban 16,6 százalékkal nőtt az export, míg 27,3 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 4446 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 1457 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 2990 millió euró többlettel szemben. Az elemző kiemeli:

• Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása. Az energiaegyenleg önmagában 2764 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első négy hónapban, azaz a romlás szignifikáns részéért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.  
• Tavaly összesen az export euróértéke 13,6 százalékkal, az importé 18,2 százalékkal nőtt, így az egyenleg 3722 millió euróval 1897 millió euróra romlott. 
• A beruházások és a fogyasztás élénk dinamikája miatt a külkereskedelmi egyenleg további romlására számítunk a következő hónapokban, azonban az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már stabilizálódhat a külkereskedelmi egyenleg. A háború miatt azonban idén a várakozásunk szerint 2,4-2,5 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után. A kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek lennének, mivel a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülhetnének külpiacaink. A német ipari vállalatok, és különösen az autógyártók exportkilátásai bíztatók lennének, amit a magas megrendelésállomány is alátámaszt, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. A Covid járvány újabb hullámai elleni kínai zéró tolerancia következtében átmenetileg bevezetett korlátozásokszintén rontották a német exportkilátásokat, valamint az ellátási láncok újabb fennakadásait okozták. A kivitel kilátásait lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatja a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem többlete - írja Suppan Gergely.