A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es adatai szerint hatalmas a jövedelmi szakadék az országban: a Szabolcs vármegyei 241 855 forint nettó átlagbér mindössze az 57 százaléka annak, amit egy budapesti dolgozó visz haza minden hónapban. A megélhetési költségek főbb tételei (élelmiszer, rezsi) a szegényebb régiókban sem teszik olcsóbbá az életet. A hitelhez jutás ráadásul sokkal drágább és nehezebb a KSH által kimutatott legalacsonyabb jövedelmekkel, mint a legmagasabb átlagbérrel – derül ki a Bank360 elemzéséből.
Egy szokásos piaci hitelhez minden megyében elegendő az átlagos jövedelem, de a kedvezőbb ajánlatokhoz havi 300-350 ezer forintos jövedelem alatt nem lehet hozzájutni. A bankok ajánlatai pedig országszerte egységesek, nem tesznek különbségek a régiók között, amikor meghatározzák a feltételeket.
A Szabolcs vármegyei, 241 ezer forintos átlagbérrel számolva a Bank360 személyi kölcsön kalkulátora szerint 17 százalékos teljes hiteldíj mutató (THM) nehéz hitelhez jutni. 3 millió forint igénylésénél 84 hónapos futamidővel számolva 17,63 és 21,17 százalék közötti a THM. A havi törlesztőrészlet így 60-65 ezer forint között alakul, a teljes visszafizetendő összeg pedig 5-5,4 millió forintra jön ki.
A budapesti 422 ezer forintos bérrel számolva más képet kapunk. Már 14,41 és 19,98 százalékos THM-mel elérhető ajánlatokat kapunk, 55-63 ezer forintos törlesztőrészlettel. A teljes visszafizetendő összeg 4,6-5,3 millió forint között alakul így, vagyis a magasabb jövedelemmel a hét éves futamidő alatt akár közel félmillió forinttal is olcsóbb hitelt lehet elérni.
A maximum felvehető hitelösszeg nagyrészt attól függ, hogy az igénylő jövedelmébe mekkora törlesztőrészlet fér bele. Ezt a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) határozza meg. E szerint legalább 10 éves kamatperiódussal felvett hiteleknél a jövedelemnek maximum a felét teheti ki a törlesztő havi nettó 500 ezer forintos bérig.
A budapesti átlagos jövedelemmel számolva legfeljebb 211 ezer forint lehet a kölcsön törlesztőrészlete, ha nincs más tartozása az igénylőnek. Ez alapján 20 éves futamidővel és 10 éves kamatperiódussal számolva legfeljebb 23,5 millió forint lakáshitelt vehet fel egy átlagos fővárosi. Ezzel szemben egy Szabolcs vármegyei átlagos jövedelmű igénylő legfeljebb 120 ezer forintos törlesztőrészletet vállalhat, ami mindössze 13 millió forint lakáshitelre elegendő a Bank360 lakáshitel kalkulátora szerint. A különbség akkora, hogy például egy szabolcsi átlagbéres a maximális, 10 milliós babaváró támogatással sem tudja azt teljesen ellensúlyozni, ráadásul ilyen törlesztőrészletnél azzal együtt már bele is ütközne a JTM-korlátba.
Minél magasabb jövedelmű valaki, annál kedvezőbb feltételeket fog tudni kiharcolni a hiteligénylésnél, ami több kedvezményt és kevesebb kamatot, alacsonyabb törlesztőrészletet jelent. A bankok a jövedelmet több szempontból is vizsgálják:
- eléri-e az igazolt nettó jövedelem a bank által minimumként meghatározott összeget,
- a jövedelem milyen kamatkedvezményre jogosít fel,
- mekkora törlesztőrészletet bír el a jövedelem a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (jtm) vonatkozó szabályok alapján.
Mindezt összevetve látható, hogy a szegényebb megyékben élők minden szempontból hátrányba kerülnek a hiteligénylésnél, mivel
- lesznek ajánlatok, amelyekhez nem éri el a jövedelmük a minimumot sem,
- kisebb kamatkedvezményre lesznek jogosultak,
- alacsonyabb törlesztőrészletet bír el a jövedelmük, emiatt kisebb hitelösszeghez juthatnak csak hozzá.
- A minősített fogyasztóbarát személyi kölcsönnél például a bankok zöme akár 300 ezer forint feletti minimum jövedelmet szab meg. Ennek a fővároson kívül csak nyolc megye tud eleget tenni az átlagos jövedelmek alapján – számolta ki a Bank360.hu.
Az előző évekhez hasonlóan 2022-ben is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legalacsonyabb az átlagos nettó bér, Budapesten pedig a legmagasabb a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A bérszakadék továbbra is hatalmas az országon belül, a Szabolcs vármegyei 241 855 forint mindössze az 57 százaléka annak, amit egy budapesti dolgozó visz haza minden hónapban. A fővárosban az átlagos nettó bér 2022-ben 422 052 forint volt. A gazdagabb vármegyék közé tartozik még Győr-Moson-Sopron vármegye, 357 ezer forinttal, ami a budapestinek így is csak a 85 százaléka. Komárom-Esztergom és Fejér vármegyék közel azonos, 335 ezer forint körüli nettó átlagbérrel követik a határ menti megyét.
A szegényebb megyéket a keleti országrészben találjuk, a négy utolsó helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg (241 855 forint), Békés (255 655 forint), Nógrád (265 437 forint) és a Borsod-Abaúj-Zemplén (271 297 forint) vármegyék állnak. Összességében a megyék többségében még mindig nettó 300 ezer forint alatt van az átlagkereset, a keleti országrészen ezt egyedül Heves és Pest vármegyék tudták felülmúlni.
Hárommillió páciens vár első szakorvosi vizsgálatra az NHS-nél. 
