Egyes tagországok legalább a GDP két százalékára akarják emelni az eddigi minimumot - derült ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy kedden megjelent interjújából.
A főtitkár nem nevezte meg az ambiciózusabb célkitűzést szorgalmazó országokat az interjúban, azt azonban elárulta, hogy legkésőbb a NATO következő, július 11-12-re kitűzött vilniusi csúcstalálkozójáig megállapodásra akar jutni. Mint mondta: ennek érdekében miniszteri szintű tárgyalásokat folytat majd NATO-országok fővárosaiban.
A jelenlegi célkitűzés szerint - melyről 2014-ben állapodtak meg - a NATO-tagországoknak 2024-ig "közelíteni kell" védelmi kiadásaikat a bruttó nemzeti termékük (GDP) két százalékához.
Diplomáciai források szerint Lengyelország, Litvánia és Nagy-Britannia is a kiadások emelése mellett van az ukrajnai háborúra tekintettel. De több tagország, köztük Németország, Kanada és Belgium - amelyek 2 százaléknál lényegesen kevesebbet költenek a védelmi kiadásokra - úgy tűnik, ellenzik ezt a megközelítést.
(MTI)
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
