2018-ban 908 milliárd forint adókedvezményt hagy az állam a lakosságnál, és a cégeknél - tartalmazza a jövőévi költségvetési törvény. A vállalkozásokat érintően ebből a legnagyobb tétel: 210 milliárd forint a társasági adó (tao) leírásának lehetősége. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy 2010 óta hogyan alakult a tao leírásának a lehetősége, és ezen belül is különösen a sportcélú támogatások szerepe.
Ömlik a pénz a költségvetésből
Nem ritka, hogy egy kormány úgy preferál társadalmi csoportokat, területeket, gazdasági ágakat, hogy eltekint bizonyos adófizetési kötelezettségektől. Ilyen a mai rendszerben például a gyermekek nevelését támogató adókedvezmény, vagy az öröklési illeték kedvezménye. 2010 előtt a hangsúly az alacsony keresetűek adókedvezményén volt. Ezen a területen a költségvetés 2010-ben 484 milliárd forint bevételről mondott le (összehasonlításul a családi adókedvezményre 270 milliárd forint jut 2018-ban, bár a két adórendszer már nehezen összehasonlítható bevételi alapon).
|
| Forrás: Policy Agenda |
Az Orbán-kormány széleskörűen él az „adóelengedés” lehetőségével. A költségvetési törvények, zárszámadások alapján látszik, hogy 2012-ben még 565 milliárd forint adókedvezmény igénybevételét tette lehetővé az állam, ez a szám 2018-ban megnövekedett 908 milliárd forintra. Három jogcím lefedi ennek az összegnek a 69%-át (társasági adókedvezmény, családi adó-, és járulékkedvezmény, munkahelyvédelmi akcióterv).
Fogalmunk sincs, hol vannak a milliárdok
Ha külön megnézzük a társasági adó területét, akkor az látszik, hogy 2010 óta megduplázódott az e körben adott kedvezménynek az összege. Erre a mostani kormány első időszakában még 96 milliárd forint volt tervezve, a jövő évi költségvetésben már 210 milliárd forint szerepel.
Ez azt jelenti, hogy a társasági adó fizetési kötelezettségükből ennyit átirányíthatnak a vállalkozások a kormány által kijelölt területekre. Azaz nem arról van szó, hogy a cégnek megmarad ez a pénz, és nem kell befizetnie a NAV-nak, hanem amely az adójuk egy részét – un. tao-kedvezményt - például sporttámogatásra utalhatják át. Ennél nyilvánvalóan átláthatóbb lenne, ha a cégek befizetnék a tao-t, és azt az állam kiosztaná a sportegyesületek között valamilyen pályázat keretében.
Most megéri sportklubot alapítani
A társasági adón belül a legnagyobb növekedése a sportcélú támogatásoknak volt. Ha a társasági adó fizetési kötelezettséghez viszonyítjuk az e célból elengedett adó nagyságát, akkor jövő évben 36% körüli lesz ez a mérték.
| A Policy Agenda az adatok jobb összehasonlíthatóság érdekében kivette a tao bevételekből a növekedési adóhitel néven, valójában a GE által nagyságrendileg 500 milliárd forintért „igénybevett” adóoptimalizálási konstrukciót. Ez ugyanis nem Magyarországon megtermelt bevétel volt, hanem 2015-ben idehozott nyereség, nagyon alacsony kulcsú leadózása. A konstrukció pénzügyileg idén ér véget, és emiatt önmagában 250 milliárd forinttal kisebb bevétel lesz a 2018-as költségvetésben ezen a soron. |
A legnagyobb növekedése tehát a sportcélú adó-eltérítésnek volt, és amely 2011-ben lépett be a rendszerbe, akkor még 20 milliárd forintot terveztek erre. Jövő évben ez az összeg már kb. 80 milliárd forint lesz.
|
| Sportcélú támogatások és a tao-kedvezmények (2011-2018) Forrás: Policy Agenda |
Ez azt jelenti, hogy a lehetséges társasági adó befizetési kötelezettségnek idén 15%-át, jövőre 14%-át a cégek átirányíthatják sporttámogatásra. Így – ahogy írtuk korábban is – kikerülnek a költségvetés látómezejéből, nehéz ellenőrizni hasznosságukat, illetve a törvényhozásnak semmilyen kontrollja sincs felette.
Csak összehasonlításul: 2018-ban a második legnagyobb jogcím a társasági adókedvezmények területén a sporthoz képest fele akkor összegű fejlesztési adókedvezmény (39,3 milliárd forint) lehet. Ennek az összege 2012 óta szinte nem változott.
Márciusban alig változtak, minimálisan emelkedtek a globális élelmiszerárak. 
