2018-ban 908 milliárd forint adókedvezményt hagy az állam a lakosságnál, és a cégeknél - tartalmazza a jövőévi költségvetési törvény. A vállalkozásokat érintően ebből a legnagyobb tétel: 210 milliárd forint a társasági adó (tao) leírásának lehetősége. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy 2010 óta hogyan alakult a tao leírásának a lehetősége, és ezen belül is különösen a sportcélú támogatások szerepe.
Ömlik a pénz a költségvetésből
Nem ritka, hogy egy kormány úgy preferál társadalmi csoportokat, területeket, gazdasági ágakat, hogy eltekint bizonyos adófizetési kötelezettségektől. Ilyen a mai rendszerben például a gyermekek nevelését támogató adókedvezmény, vagy az öröklési illeték kedvezménye. 2010 előtt a hangsúly az alacsony keresetűek adókedvezményén volt. Ezen a területen a költségvetés 2010-ben 484 milliárd forint bevételről mondott le (összehasonlításul a családi adókedvezményre 270 milliárd forint jut 2018-ban, bár a két adórendszer már nehezen összehasonlítható bevételi alapon).
|
| Forrás: Policy Agenda |
Az Orbán-kormány széleskörűen él az „adóelengedés” lehetőségével. A költségvetési törvények, zárszámadások alapján látszik, hogy 2012-ben még 565 milliárd forint adókedvezmény igénybevételét tette lehetővé az állam, ez a szám 2018-ban megnövekedett 908 milliárd forintra. Három jogcím lefedi ennek az összegnek a 69%-át (társasági adókedvezmény, családi adó-, és járulékkedvezmény, munkahelyvédelmi akcióterv).
Fogalmunk sincs, hol vannak a milliárdok
Ha külön megnézzük a társasági adó területét, akkor az látszik, hogy 2010 óta megduplázódott az e körben adott kedvezménynek az összege. Erre a mostani kormány első időszakában még 96 milliárd forint volt tervezve, a jövő évi költségvetésben már 210 milliárd forint szerepel.
Ez azt jelenti, hogy a társasági adó fizetési kötelezettségükből ennyit átirányíthatnak a vállalkozások a kormány által kijelölt területekre. Azaz nem arról van szó, hogy a cégnek megmarad ez a pénz, és nem kell befizetnie a NAV-nak, hanem amely az adójuk egy részét – un. tao-kedvezményt - például sporttámogatásra utalhatják át. Ennél nyilvánvalóan átláthatóbb lenne, ha a cégek befizetnék a tao-t, és azt az állam kiosztaná a sportegyesületek között valamilyen pályázat keretében.
Most megéri sportklubot alapítani
A társasági adón belül a legnagyobb növekedése a sportcélú támogatásoknak volt. Ha a társasági adó fizetési kötelezettséghez viszonyítjuk az e célból elengedett adó nagyságát, akkor jövő évben 36% körüli lesz ez a mérték.
| A Policy Agenda az adatok jobb összehasonlíthatóság érdekében kivette a tao bevételekből a növekedési adóhitel néven, valójában a GE által nagyságrendileg 500 milliárd forintért „igénybevett” adóoptimalizálási konstrukciót. Ez ugyanis nem Magyarországon megtermelt bevétel volt, hanem 2015-ben idehozott nyereség, nagyon alacsony kulcsú leadózása. A konstrukció pénzügyileg idén ér véget, és emiatt önmagában 250 milliárd forinttal kisebb bevétel lesz a 2018-as költségvetésben ezen a soron. |
A legnagyobb növekedése tehát a sportcélú adó-eltérítésnek volt, és amely 2011-ben lépett be a rendszerbe, akkor még 20 milliárd forintot terveztek erre. Jövő évben ez az összeg már kb. 80 milliárd forint lesz.
|
| Sportcélú támogatások és a tao-kedvezmények (2011-2018) Forrás: Policy Agenda |
Ez azt jelenti, hogy a lehetséges társasági adó befizetési kötelezettségnek idén 15%-át, jövőre 14%-át a cégek átirányíthatják sporttámogatásra. Így – ahogy írtuk korábban is – kikerülnek a költségvetés látómezejéből, nehéz ellenőrizni hasznosságukat, illetve a törvényhozásnak semmilyen kontrollja sincs felette.
Csak összehasonlításul: 2018-ban a második legnagyobb jogcím a társasági adókedvezmények területén a sporthoz képest fele akkor összegű fejlesztési adókedvezmény (39,3 milliárd forint) lehet. Ennek az összege 2012 óta szinte nem változott.
Határozatlan időre befagyasztják az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, tavaly júliusban nyélbe ütött kereskedelmi megállapodás végrehajtását. 
