A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétette: januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalékos volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékos volt bruttó, és 8 százalékos a nettó keresetek emelkedése. Részleteket itt olvashat >>>
Többen dolgoznak a versenyszférában
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a várakozásoknál lényegesen gyorsabban nőttek a bruttó bérek januárban. Idén 4,3-4,5 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,8-6 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 1,1 százalékos infláció mellett 4,6-4,8 százalékos reálbér növekedés várható.
Kedvező, hogy az alkalmazásban állók számának növekedése jelentősen, 3,4 százalékra gyorsult, ami döntően a versenyszféra alkalmazotti létszámának 3,7 százalékos növekedése okozott. Egy hónap alatt a szezonális hatásoknál jóval nagyobb mértékben, mintegy 30 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma a versenyszférában.
Kockázatok
A bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázat, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, valamint egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Felfelé mutató kockázat a minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is.
Az inflációra pedig lefelé mutató kockázat az olajárak tartós zuhanása, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 5 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
Költekezésbe kezdünk
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, hogy a reálbérek idén várható, 6 százalékot meghaladó növekedése miatt a lakossági fogyasztás erősödhet, ezáltal továbbra is kulcsszerepe lesz a gazdasági bővülésben. Az már a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatokból látszott, hogy a háztartások fogyasztása fontos szerepet játszott a növekedésben.
A béremelkedésben szerepe van annak, hogy egyes szektorokban - például a kiskereskedelemben - munkaerőhiány alakult ki, ez pedig felfelé hajtja a fizetéseket, emellett a béremelkedéshez hozzájárul az szja idei, 1 százalékpontos csökkentése is.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a bérek emelkedése a továbbra is nyomott infláció mellett a vásárlóerő jelentős emelkedését hozza, ami a fogyasztás további erősödéséhez járul hozzá. Az alkalmazásban állók létszáma továbbra is emelkedő trendet mutat a vállalkozásoknál, ami mindenképpen kedvező folyamat.
A nettó nominális bérek közel 7 százalékkal bővültek tavaly januárhoz képest, amiben szerepet játszik a személyi jövedelemadó kulcsának 1 százalékpontos csökkentése, valamint a családi adókedvezmény kiterjesztése. A rendszeres bruttó bérek alakulása változatlanul a trendet követi, nem látszik a munkaerőpiac feszességéből fakadó bérinflációs nyomás.
Az elemző szerint az ágazati bontást vizsgálva a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban még nem érezteti hatását a kereskedelmi láncok által bejelentett jelentős béremelési hullám, ugyanis a nemzetgazdasági átlag alatti ütemben (4,2 százalékkal) emelkedtek a bruttó keresetek januárban.
A BUX 1333,65 pontos, 1,44 százalékos emelkedéssel 94 061,67 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken. 
