Kijárási tilalmat rendeltek el szombaton a délkelet-törökországi Diyarbakir tartomány egy újabb részében a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) felkelői ellen folytatott hadműveletek keretében, és a török légierő csapásokat mért az ottani kurd célpontokra - jelentette az Anadolu állami hírügynökség.
A légierőt is bevetik
A licei körzet 13 településén elrendelt kijárási tilalom indoklásaként a kormányzóság közölte: a katonai beavatkozás során feltérképezik a lázadóknak az érintett terület északi részén lévő hegyvidéki óvóhelyeit és raktárait. A kurd állások koordinátáinak bemérését követően a török légierő vadászbombázói 16 célpontra megsemmisítő csapást mértek.
Az ország főként kurdok lakta részében továbbra is több helyen 24 órás vagy részleges kijárási tilalom van érvényben.A török biztonsági erők médiajelentések szerint már szinte teljesen kiszorították a PKK-t a városokból, elbontották a lázadók barikádjait, betemették lövészárkaikat és megsemmisítették házi készítésű bombacsapdáikat. Legutóbb június 10-én Sirnak városból vonultak ki a tankok.
Felépítik, ami elpusztult
Binali Yildirim török miniszterelnök péntek este bejelentette: a kormány a következő öt évben 35 milliárd lírát (mintegy 3,5 billió forint) szán a konfliktus sújtotta keleti és délkeleti országrész újjáépítésére, valamint az infrastruktúra helyreállítására, s ennek során kiemelt figyelmet szentelnek majd Diyarbakir történelmi belvárosának, Surnak az újjáépítésére.
Az Ihlas török hírügynökség értesülése szerint az összecsapások következtében a 2015/2016-os tanévet 200 ezer diák nem tudta befejezni.
Elhúzódó bevetések
A török haderő 2015 decembere óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 500 tagja halt meg, és a PKK mintegy 7600 lázadóját "tették ártalmatlanná" Törökország határain belül, valamint Irakban, ahol a lázadók főhadiszállása található. Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
A török-kurd konfliktus két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában robbant ki újra, miután a júniusi választásokon a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elvesztette abszolút többségét, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig közel 13 százalékkal első ízben bejutott a parlamentbe. A kurdok a békefolyamat újraindításában bíztak, de a Surucban elkövetett véres júliusi merénylet után kurd fegyveresek támadást intéztek a török hadsereg ellen, amelyet azzal vádoltak, hogy nem védelmezi meg a helyi lakosságot. A hadsereg még abban a hónapban tömeges légicsapásokat indított a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) észak-iraki állásai ellen. A júniusi választási kudarca után az AKP-nak koalíciós kormányt kellett volna alakítania, de a tárgyalások elbuktak. Recep Tayyip Erdogan elnök novemberre előrehozott parlamenti választásokat írt ki, amelyen az AKP-nak ismét sikerült abszolút többséget szereznie és ismét egyedül alakíthatott kormányt.
Számos kérdést felvet a rezsistop. 
