Megválasztották miniszterelnöknek Magyar Pétert az Országgyűlés alakuló ülésén szombaton. A választáson győztes Tisza Párt elnökét 140 igen szavazattal, 54 nem ellenében és 1 tartózkodással választották meg a képviselők.
Magyar Péter ezt követően letette a miniszterelnöki esküt.
Fotó: Facebook közvetítés / Magyar Péter
Megválasztása alkalmából gratulált az új kormányfőnek Sulyok Tamás államfő, a frakcióvezetők (köztük Gulyás Gergely), valamint Gallai Gergely német nemzetiségi szószóló.
Laptársunk, az Mfor közvetítését az új Országgyűlés alakuló üléséről itt olvashatja >>
Nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat – jelentette ki miniszterelnökké választása után Magyar Péter. Eskütétele után elmondott beszédében kiemelte: hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fog dolgozni azért, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. „Tisztesség, bátorság, bölcsesség: miniszterelnökként kellő alázattal ebben fogok példát venni, és tanulni tőlük” – fogalmazott. Hozzátette: „érzem és értem a felelősségem”. A kormányfő hangsúlyozta: „nem azért állok most itt, mert különb vagyok bárkinél az országban”, hanem mert magyarok milliói úgy döntöttek, hogy változást akarnak. Ez a bizalom, amelyet kaptak, egyszerre megtiszteltetés és súlyos erkölcsi kötelesség – hangoztatta.
Magyar Péter azt mondta: az emberek arra adtak felhatalmazást, hogy új fejezetet nyissanak Magyarország történetében, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsanak, „hogy kezdjük újra”. Azonban
újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül -
mutatott rá. Ezért szembenézésre igazságtételre, megbékélésre és újrakezdésre van szükség, és ha ezek bármelyike hiányzik, „a nekünk felhatalmazást adó magyar embereknek újra csalódniuk kell majd” – fogalmazott a miniszterelnök.
Beszédében jelezte: az Orbán-Gyurcsány-korszak egyik névadója sincs jelen a Parlamentben – azért, mert megbuktak. Az országot kifosztották, megvezették, majd a felelősök elsomfordáltak – mondta.
Magyar Péter újra felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy mondjon le – legkésőbb május 31-ig. Hosszan sorolta azokat az eseteket, amelyekben szerinte fel kellett volna szólalnia korábban a köztársasági elnöknek, ha valóban aggódna a jogállamiságért.
„Elnök úr, ideje emelt fővel távozni – amíg még lehet”
- mondta.
Az elsők között fogjuk benyújtani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt – közölte Magyar Péter.
A miniszterelnök közölte: a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott.
Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon, az állami vagyonból politikai befolyás, a közbeszerzésből hűbéri rendszer, a koncessziókból kiváltság
- tette hozzá.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb intézménye lesz – mondta a miniszterelnök.
Az lesz a feladata, hogy feltárja az elmúlt 20 év közvagyont érintő visszaéléseit kivizsgálja, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciókat, segítse a büntetőeljárásokat és minden törvényes eszközzel fellépjen a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzéséért – szögezte le.
A hivatal nem a kormány alá rendelt politikai eszköz lesz, autonóm, független állami szervként fog működni, ami kizárólag az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolással – tette hozzá. A függetlensége, a szakmaisága, az átláthatósága azért fontos, mert az igazságtétel csak akkor lehet hiteles, ha maga az intézmény is jogállami alapokon áll – szögezte le.
A hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerül a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja
- közölte Magyar Péter.
Az elmúlt évek legsúlyosabb bűnének azt nevezte, hogy a politika szándékosan szembefordította a magyart a magyarral, egy egész ország lelkiállapotát mérgezte meg az a politika, amely cinikusan játszadozott a mesterséges félelemkeltéssel. Ez a korszak április 12-én egyszer és mindenkorra lezárult – hangoztatta, azt sürgetve, hogy kezdjék meg a nemzet újraegyesítésének hatalmas munkáját.
A kormányfő azt kérte minden magyar embertől, hogy ne hagyják magukra a politikusokat a politikával, figyeljék őket, kérjék számon tőlük az ígéreteket, és vitatkozzanak velük.
Magyar Péter azt ígérte, lépésről lépésre, tégláról téglára fogják újraépíteni az államot, a bizalmat, a közszolgáltatásokat, a tisztességes versenyt, a nemzeti összetartozást és a reményt.
Működő és emberséges Magyarországot építünk – mondta.
A kormányfő kiemelte: ez a Magyarország működő, mert az állam végre elvégzi a dolgát, gyógyít, tanít, véd, közlekedést szervez, biztonságot ad, esélyt teremt, és pontosan elszámol a rábízott vagyonnal. Emberséges, mert nem felejti el, hogy minden döntés mögött emberi sorsok vannak – közölte.
Kiemelte: olyan Magyarországot építenek ahol „a közpénz újra közpénz. a közvagyon újra a nemzet vagyona lesz”. Ahol senki nem gondolhatja többé, hogy politikai kapcsolatokkal, párthűséggel vagy személyes lojalitással megszerezheti azt, ami minden magyaré
- fogalmazott. Hangsúlyozta: olyan Magyarországot építenek, amelynek „újra van becsülete Európában és a világban, amely nem sodródik ki a saját maga által választott szövetségi rendszerekből”, és nem hajbókol idegen érdekek előtt. Magyarország helye Európában van; „erős, megbecsült, saját érdekeit világosan képviselő” Magyarországot építenek – tette hozzá Magyar Péter.
„Isten áldja Magyarországot és minden magyart itthon és szerte a világon!”
- zárta beszédét a miniszterelnök.
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
