Ha Van der Bellen kapja a szavazatok több mint 50 százalékát, újabb hat éven át töltheti be posztját, ha azonban a hét jelölt valamelyike abszolút többséget szerez, második fordulót is tartanak.
Az elnök májusban jelentette be, hogy - függetlenként - indul a választáson. A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) és az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) jelezték, hogy amennyiben a népszerű Van der Bellen indul, nem állítanak saját jelöltet, a Liberális Fórum (NEOS) pedig támogatásáról biztosította Van der Bellent. A szintén ellenzéki, az ÖVP-től jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) Walter Rosenkranzot indítja.
A második fordulót - ha szükséges - november 6-án tartják.
Az elnökválasztás egyetlen feltétele, hogy a megválasztott elnöknek 2023. január 26-ig le kell tennie az esküt.
Az indulók között van blogger, orvos, és egy oltáskritikus párt, a 2021 februárjában alakult Emberek, Szabadság, Alapjogok (MFG) képviselője is. Megméretteti magát a Sörpárt elnöke, a 35 éves Marco Pogo (polgári nevén Dominik Wlazny) is, aki az ország valaha volt legfiatalabb elnökjelöltje.
Előrejelzések szerint a jelenlegi elnök a szavazatok 51-58 százalékát kaphatja, a második legesélyesebbnek pedig Rosenkranzot tartják, aki közvéleménykutatások szerint 16 százalék körül végezhet.
Az urnákat helyi idő szerint délután ötkor zárják, a végleges eredményeket várhatóan hétfőn teszik közzé.
(MTI)
Jól jön az amerikai haladék a megegyezések tető alá hozatalához.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
