A KSH adatai szerint az idén január-júniusban a bruttó átlagkereset 359 500 forint, a nettó átlagkereset 239 000 forint volt, mindkettő 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Júniusban a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 242 600 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 250 100 forint volt.
Január-júniusban a reálkereset 6,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett.
Január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 359 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 369 900 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 400 forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Itt lehet a legjobban keresni
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (672 300 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (236 300 forint).
A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 393 700, míg a nők körében 325 700 forintot ért el, ami a férfiak esetében 11,3, a nők esetében 9,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 275 200, a 25–54 évesek esetében 374 500, míg az 54 év felettieknél 351 200 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 16,8, 10,8, illetve 10,1 százalék volt az előző évhez képest.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 334 600 forintra becsülhető, 10,5 százalékkal nőtt egy év alatt. A reálkereset 6,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett.
Nagy kérdés a munkaerőhiány
Virovácz Péter, az ING szenior elemzője az adatokra reagálva közölte, az első fél évben mért átlagos 10,6 százalékos bérnövekedési ütem nagyjából fennmaradhat az év második felében is.
A munkaerőhiány továbbra is jelentős, bár nagy kérdés, hogy a külső bizonytalanságok következtében a vállalatok mikor kezdik el mérsékelni a munkaerő iránti keresletüket, ami természetesen a bérezésre is hatással lehet.
Ennél is fontosabb ugyanakkor, hogy a bérkiáramlás mekkora része csapódik majd le fogyasztásként és mennyi jelenik meg megtakarításként. Ez utóbbit ösztönözheti az egyre bizonytalanabb romló külső gazdasági helyzet, ami a hazai vállalatok munkaerőpiaci döntéseire is előbb-utóbb kihat majd, és így a munkavállalók is egyre inkább a jövőre való felkészülést, a takarékoskodást helyezhetik előtérbe - közölte az elemző.
Saját felhasználásra készítik ezeket.
