Alig három hete derült fény arra, hogy a kormány a veszélyhelyzet alatt kiemelten fontosnak tartja a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság (Eb) budapesti, szegedi, tatabányai és debreceni helyszíneken történő megrendezése érdekében szükséges beruházásokat. Így senkit nem érhet meglepetésként, hogy a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent rendeletben a kormány e célra mintegy 12 milliárd forintot biztosít a járvány negatív hatásainak ellentételezésére szolgáló Gazdaságvédelmi Alapból.
Az Eb-re építendő három kézilabdacsarnok közül:
- a budapesti sport- és rendezvénycsarnok beruházása 5,4 milliárd,
- a szegedi kézilabdacsarnoké 4,6 milliárd,
- a tatabányai kézilabdacsarnoké pedig 1,8 milliárd
forint állami pénzben részesül.
Az is a kézilabda Eb megfelelő színvonalú megrendezését szolgálja, hogy a Tatabánya-Vértessomló összekötő útra is 3,19 milliárd forintot szavazott meg a kabinet.
A kézi Eb-t Budapesten, Debrecenben és Szegeden rendezik, a tatabányai csarnok csak tartalék-helyszín lesz.
A kormány korábban már több körben szavazott meg pénzeket a most kedvezményezett csarnokok megvalósításához. A szegedi kézilabdacsarnok építéséhez 2019 novemberében közel 36 milliárdot, aztán tavaly májusban további 11,3 milliárdot. Ugyanakkor a tatabányai multifunkciós csarnok létesítéséhez 13,4 milliárdot ítéltek oda, tavaly júliusban pedig a budapestire 7,3 milliárd forintot.
A fővárosi csarnok felépítését a Market Zrt. nettó 78,72 milliárd (bruttó 99,97 milliárd) forintért vállalta. A tatabányai sportcsarnok bruttó 24 milliárd forintért épül, 6058 férőhelyes lesz. A létesítmény terveit Tatabánya önkormányzata készítette el, majd a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) közbeszerzési eljárást bonyolított le, melyet a Fejér B.Á.L. Zrt. és az ÉPKAR Zrt. konzorciuma nyert meg.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
