Fotó: 123rf.com

A WTO legfelsőbb döntéshozó testületében kilenc jogász foglal helyet. A mandátumok lejártával immár csak hárman vannak, december elején azonban kettejük megbízatása lejár, egyetlen, kínai jogász marad. Döntést viszont legalább hárman hozhatnak, de az amerikai kormány blokkolja az új tagok kinevezését. Az elzárkózást azzal indokolják, hogy a testület a múltban túllépte hatáskörét. Közismert, hogy Trump elnök már ismételten kifejezte nemtetszését a WTO tevékenysége iránt – miután az Amerikát is elmarasztalta.

A most megbénuló genfi testület foglal állást olyan kérdésekben, amikor a szervezet egyik tagállama tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal vádol egy másikat. Ha a vád megalapozott, a WTO engedélyezheti a panaszosnak, hogy viszonzásul büntetővámokat vessen ki.

A helyzet, hogy a WTO-ra a jövőben nem lehet számítani, riadóztatta az EU illetékeseit s azok most elemzik, hogyan tudja érvényesíteni érdekeit az Unió az említett testület nélkül. Egy belső dokumentum szerint, amelyet a Süddeutsche Zeitung ismertetett, „az EU-nak módot kell kapnia, hogy érdekeit minden körülmények között határozottan meg tudja védeni.” Az új Európai Bizottságnak egyik elsőrendű feladata lesz, hogy jogrendjét az új helyzetnek megfelelően módosítsa és keményebben lépjen fel az Egyesült Államokkal szemben.

Az EU eddig büntetővámokat, import-kvótákat csak a WTO-rendelkezésekkel összhangban vetett ki. Így amikor Washington tavaly vámokat rótt ki az európai acél- és alumínium-behozatalra, az Unió a WTO-hoz fordult, majd az amerikai kukoricára, a motorkerékpár-importra és más termékekre vetett ki büntetővámokat, mindezt összhangban a WTO előírásaival.

Miután azonban a genfi testülethez már nem lehet fordulni, az Európai Bizottságnak kell jogtalanul kivetett vámokra azonnali védővámokkal válaszolni, WTO-eljárás nélkül, olvasható az említett belső dokumentumban. Az új rendszabályok, amelyeket a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek kell majd jóváhagynia, megnehezítheti a kínaiak dolgát is. Az EU szakértői felvetik, hogy míg Európán kívüli konszernek pályázhatnak uniós országok kormányok-finanszírozta kiírásaira, sok ország ezt nem viszonozza. Ugyanakkor egyes konszernek hazájukban állami költségvetési támogatásokat élveznek. Mindkét esetben Kínára gondolnak az illetékesek.