Első incidens
Meglehetősen komoly esemény zajlik Brüsszelben: a NATO csúcstalálkozója, ahol ott van a 28 tagország elsőszámú vezetője. Legtöbbjük, mint Orbán Viktor is, most találkozik először az amerikai elnökkel, és persze mindenkinek új az ifjú francia elnök, Emmanuel Macron. A csúcs előtt folytak kétoldalú tárgyalások, többek között az amerikai is a francia elnök között. És itt történt az első incidens, vagy legalábbis furcsaság: amikor a két elnök kezet rázott, Trump viszonylag sokáig nem engedte el kollégája kezét, aki ettől érthetően roppant kellemetlenül érezte magát.
Második incidens
Később megkezdődött a csúcstalálkozó a katonai szervezet új épületében. Ahogy a kormányfők és elnökök a helyszínre sétáltak, Trump a hátsók közül egyszer csak előrecsörtetett, és közben durva mozdulattal félretaszította az útjában lévő montenegrói miniszterelnököt (a NATO legújabb tagjának képviselőjét, ami nyilván véletlen, ő volt útban). Az amerikai elnök valamiért nagyon hamar, pillanatok alatt akart előre kerülni, talán a NATO-főtitkár felé igyekezett, de ez a jelenetről készült videón nagyjából úgy hat, mint amikor valaki a buszra felszállva tolakszik, hogy elkapjon egy ülőhelyet.
A montenegrói elnök így Trump bal oldalára került, tőle jobbra épp Orbán Viktor haladt, aki így látta a jelenetet, és jól láthatóan meg is lepődött ezen, majd elmosolyodott rajta. Ezek után megkezdődött a csúcstalálkozó megnyitása, ahol Trump beszéde ugyancsak meglepő volt. Először megemlékezett a manchesteri tragédiáról, hozzátéve, hogy meg kell állítani a terrorizmust, különben a végtelenségig fog folytatódni, és ezért most ő őszintén megmondja, hogy a NATO-tagállamoknak rendesen ki kell venni részüket a költségekből.
Harmadik incidens
Ezek után egyből jöttek a durvább kijelentések, miszerint bizonyos tagországok hatalmas összegekkel tartóznak a NATO-nak és magának Amerikának, noha hivatalosan nincs is olyan költségvetés, ami szerint számon tartanának ilyen követeléseket vagy tartozásokat. Trump szerint a 28-ból 23 tagország nem fizeti, amit fizetnie kéne. Ez nem korrekt az amerikai emberekkel és adófizetőkkel szemben. Az elmúlt 8 évben az USA többet fizetett védelemre, mint az összes többi NATO-tagállam együttvéve (azt persze nem említette, hogy a gazdasága is nagyobb, mint a többieké együttvéve).
A tagállamok vezetői láthatóan kellemetlenül érezték magukat, hisz arra számítottak, hogy a szervezet egységéről lesz szó, nem pedig arra, hogy Trump nekiesik a többieknek. Kínos volt a jelenet Angela Merkelnek és Emmanuel Marconnak, de Theresa May sem tűnt boldognak a hallottaktól. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a társaság meglepődött, és teljes joggal. Ez a témát ilyen formában az egész világ előtt tálalni, meglehetősen szerencsétlennek tűnik, mindenképpen előnyösebb lett volna, ha ezt Trump zárt ajtók mögött próbálja akár kétoldalú, akkor többoldalú megbeszéléseken tisztázni.
Nem tanul
Egy katonai szervezet esetében ez különösen kínos, hisz elsődleges lenne a szervezet egységét demonstrálni a lehetséges ellenségek felé, nem pedig váratlanul és az egész világ előtt rárontani a többiekre. Az amerikai elnök immár négy hivatalban töltött hónap után is tud enyhén szólva furcsán viselkedni, meglepni és megbotránkoztatni nem csak ellenségeit, de szövetségeseit is.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
