|
| Donald Trump az elnöki rendeletet mutatja, amivel kiléptette az USA-t a TPP-ből. EPA/Ron Sachs |
Választási ígéretéhez híven Donald Trump amerikai elnök első munkahetének első napján, hétfőn aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében az Egyesült Államok kilép a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevet viselő egyezményből - és ezzel jó eséllyel halálra is ítélta a megállapodást.
Kanada szerint ugyanis nem lehetséges fenntartani a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetet megteremtő nemzetközi megállapodást az Egyesült Államok kivonulása után - annak ellenére, hogy Ausztrália és Új-Zéland az egyezmény megmentésében reménykedik.
"Ezt a megállapodást úgy alkották meg, hogy csak akkor lép hatályba, ha azt az Egyesült Államok részes országként ratifikálja. Ezért a TPP-alku nem valósulhat meg, ha abban az Egyesült Államok nem vesz részt" - közölte Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter újságírókkal Calgaryban.
Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök kedden kijelentette, hogy országa aktív tárgyalásokat folytat a TPP többi részes államával, köztük Japánnal, Új-Zélanddal és Szingapúrral a megállapodás megmentésének lehetséges eszközeiről. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nélkül is működhet a Csendes-óceáni Partnerség, vagy meghívhatják az együttműködésbe Kínát vagy Indonéziát.
Kínát tartották volna távol - ehelyett a kezére játszanak?
A TPP egyébként nem egy kispályás megállapodás lett volna, a Csendes-óceán két partját összekötő szabadkereskedelmi egyezmény lassan öt éve hevert a tervezőasztalon, és a világ GDP-jének majdnem felét tette volna ki. Ráadásul kizárta volna Kínát, ezzel vetve gátat az ázsiai óriás terjeszkedésének.
A kínai kormány egyelőre nem nyilvánított véleményt az esetleges TPP-tagságról, de egy kormányközeli kutatóintézet jelezte, hogy Peking fontolóra veheti a csatlakozást az egyezményhez.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
