Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ugyan arról beszélt a 2024-es elnökválasztási kampányban, hogy eltakarít minden akadályt az USA olajkitermelésének növelése elől, ám a híres Permian-medence rétegrepesztéses technológiával termelő olajcégei a féket tapossák – írta az Oil Price szakmai hírportál.
A Texas államban lévő Houstonban tartott konferencián február elején arról beszéltek az energiavállalatok cégvezetői, hogy bár várakozásuk szerint 2025-ben növekedni fog a térség olajkitermelése, nem tér vissza a 2010-es évek száguldó bővülése. Várakozások szerint idén napi 250-300 ezer hordóval emelkedhet a Permian-mező olajhozama.
Fotó: Depositphotos
Ez negyedével alacsonyabb, mint a 2024-es napi 380 ezer hordós plusz. Szakértők szerint nem az olajpiaci helyzet mozgatja a termelőket, hanem a befektetői elvárások. Barbara Harrison, a Chevron szakértője a Reutersnek nyilatkozva korábban világosan elmondta, miről van szó. E szerint az USA olajkitermelése ugyan nő, de nem a korábbi „Drill, baby drill” tempóban. A vállalatok a költségek kordában tartására fordítják a figyelmüket, mivel ki kell szolgálniuk befektetőik hozamelvárásait. Ez fékezi a termelés korábbi gyors bővítését. A szénhidrogén-kutatással foglalkozó Coterra Energy elemzője, Shannon Flowers szerint lehet, hogy a Trump-adminisztráció árcsökkenést akar a benzinkutaknál, ám az olajiparnak ez nem feltétlenül érdeke.
Az olajfinomítók arra számítanak, hogy 2025-ben zsugorodni fognak nyersanyagforrásaik. Ezt részben a termelők visszafogott viselkedése magyarázza, részben az, hogy Trump új vámtarifái, ha végül bevezetik ezeket Kanada és Mexikó ellen, keresztbe tehetnek a kanadai olajimportnak. Emellett a gazdaság lefékezésével bizonytalanságot okoznának a keresleti oldalon is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
