|
| MTI Fotó: Cseke Csilla |
Az elnök a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva nem kívánta részletezni, hogy mit ért azon, ha egy katonai hadművelet "nem humánus", de ha ez így lesz - mondta -, akkor "eltörlöm (Törökország) gazdaságát". Trump az egyik újságírónak válaszolt így, aki arról faggatta: mit tesz, ha a törökök "eltörlik" a Föld színéről a szíriai kurdokat.
Egyszer már bejött
"A szankcióknál sokkal többet teszek majd" - mondta, és hozzáfűzte, hogy tavaly ugyanezzel a fenyegetéssel sikerült elérnie Ankaránál Andrew Brunson amerikai tiszteletes szabadon bocsátását.
Donald Trump visszautasította azokat a felvetéseket, miszerint az amerikai csapatok kivonása és ezzel az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban az amerikaiak szövetségeseiként harcoló kurdok cserbenhagyása után az Egyesült Államoknak nehéz lesz szövetségeket kötnie.
"A szövetségek könnyen létrehozhatók" - mondta. Aztán azt hangoztatta, hogy a kurdok "a saját földjükért" és a saját jól megfontolt érdekeik miatt harcoltak együtt az amerikai katonákkal a dzsihadisták ellen. Megjegyezte továbbá, hogy a kurdok nem segítették az Egyesült Államokat a második világháborúban. "Nem segítettek bennünket Normandiánál".
A török védelmi minisztérium szerda este bejelentette, hogy a hadsereg megindította a szárazföldi műveleteket is Északkelet-Szíriában a Béke Forrása nevű hadművelet keretében.
Az NTV török hírtelevízió katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a török csapatok négy oszlopban a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél lépték át a határt. Az offenzíva tehát azon a két ponton folytatódik, amelyre délután óta már a tüzérség és a légierő is csapásokat mért. Rász-el-Ain és Tell-Abjad mintegy 120 kilométerre van egymástól.
Süleyman Soylu török belügyminiszter a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjújában nem árulta el, hány török katona vesz részt a szárazföldi műveletekben.
Szívességek
A sajtóbeszélgetésen Trump ismét panaszkodott arra, hogy a Szíriában éppen a kurdok által fogva tartott, európai származású dzsihadistákat az európai országok nem akarják visszafogadni. Az Iszlám Állam legyőzésére és terroristáik elfogására utalva azt hangoztatta: "nagyon nagy szívességet tettünk egy csomó országnak, erre ezek az országok nem akarják visszafogadni őket".
Figyelmeztetett: ha bármelyik dzsihadista szabadlábra kerül, akkor "Európába fog menekülni". Megjegyezte ugyanakkor, hogy a legveszélyesebb terroristákat "kiemelték", de azt nem akarta részletezni, hogy ez a gyakorlatban mit jelent.
A sajtóbeszélgetés után nem sokkal a szenátusban bejelentették: kétpárti megállapodással megszületett az a törvénytervezet, amely szankcionálni tervezi a török politikai vezetést, beleértve Recep Tayyip Erdogan államfőt, és az ország hadi és energetikai szektorát.
A törvényjavaslat, amelyet Lindsey Graham republikánus és Chris Van Hollen demokrata párti szenátor vezetésével dolgoztak ki, befagyasztaná a török vezető politikusok esetleges amerikai javait és vízumkorlátozásokat vezetne be török kormányzati tisztségviselőkre.
Idegesen reagáltak a befektetők a vártnál gyengébb eredményre. 17 százalékot estek az EPAM részvényei. 
