|
| Fotó: EPA / Mark Wilson |
Donald Trump nem jelentett be konkrét számokat az esetleges afganisztáni csapatnövelésről Afganisztánban, és nem kívánt határidőt sem szabni egy majdani kivonulást illetően, amelynek szerinte "méltóságteljesnek" de nem elhamarkodottnak kell lennie. Az amerikai elnök az arlingtoni Fort Myer katonai támaszponton mondott beszédében vázolta fel kormánya új afganisztáni és dél-ázsiai stratégiáját.
Személy szerint kivonult volna, de szóltak, hogy nem jó ötlet
Trump már az elején hangsúlyozta: ellenzi, hogy más országokban a demokráciát az Egyesült Államok a saját képére alakíttassa, Washington ugyanis nem a nemzetépítésért küzd. "Ennek a korszaknak már vége" - szögezte le. Kis hatásszünet után hozzátette: a washingtoni kormányzat a terroristák ellen harcol, szövetségeseivel összefogva.
Kifejtette, hogy az amerikaiak belefáradtak a győzelem nélküli háborúskodásba, s ő is osztja az emiatti elkeseredettséget. Személy szerint, ösztönösen, híve lett volna a teljes csapatkivonásnak, de mint az Egyesült Államok elnöke, hallgatott tanácsadói álláspontjára - mondta. "Nemzetünknek keresnie kell a méltóságteljes kivonulást, amely illik az eddig meghozott rettenetes áldozatokhoz" - fogalmazott. Ugyanakkor kijelentette: a gyors és elhamarkodott kivonulás következményei előreláthatóak és elfogadhatatlanok, mert az így keletkező légüres térbe benyomulnának a "militánsok". A terroristáknak tudniuk kell, hogy nem rejtőzhetnek el többé - mondta Trump.
Lesz támadás, de nem mondja meg, mikor
Az elnök kifejtette: az új afganisztáni stratégia lényege, hogy nem határidőt tart szem előtt, hanem a feltételek teljesülését, és ezért nem fog az Afganisztánban állomásozó csapatok létszámáról vagy a további konkrét katonai hadműveletekről a nyilvánosság előtt beszélni. Mint mondta, "nem kell, hogy az ellenségeink tudjanak minderről". "Nem áruljuk el, hogy mikor indítunk támadást, de az biztos, hogy támadást indítunk majd" - tette hozzá.
Nem csapatkivonás lesz: még növelik is a létszámot?
Röviddel Trump beszéde után James Mattis amerikai védelmi miniszter már utasította is Joseph Dunfordot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét az új dél-ázsiai stratégia megvalósításának előkészítésére. Közölte azt is, hogy tanácskozik majd erről a NATO főtitkárával és az Egyesült Államok szövetségeseivel, akik közül - mint fogalmazott -"többen már elkötelezték magukat csapataik növelése mellett".
Az Afganisztánban állomásozó amerikai és nemzetközi erők főparancsnoka, John Nicholson tábornok azt írta: Trump elnök új stratégiáját úgy értelmezte, hogy az elnök "nyitva hagyta a kaput a csapatnöveléshez".
Trump nyomást gyakorol Pakisztánra is
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy óriási biztonsági fenyegetésekkel kell szembenézni nemcsak Afganisztánban, hanem az egész térségben. Ezzel összefüggésben hosszan beszélt Pakisztán szerepéről és politikájáról, valamint India felelősségvállalásának fontosságáról. Úgy vélte, az Egyesült Államok többé nem hallgathat arról, hogy Pakisztán teret enged és menedéket biztosít a káosz, az erőszak és a terror erői számára. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok, Pakisztán és Afganisztán érdeke közös: megakadályozni, hogy a biztonságosnak vélt térségekben a terroristák ismét megjelenhessenek, fenyegetést jelenthessenek, sőt, atomfegyverhez juthassanak.
Kifejtette azt is, hogy Pakisztán többet nyerhet, ha az Egyesült Államok partnere, és többet veszíthet, ha "bűnözőknek ad menedéket". Leszögezte, hogy Washington változatlanul támogatást nyújt az afgán kormánynak, de hozzáfűzte: "Afganisztánnak is osztoznia kell a terrorizmus elleni küzdelem terheiben".
| 5 ezer halott amerikai, 5 ezer milliárdnyi elégett dollár A republikánus guruk és a katonai beszállítók lobbistái között éles harc alakult ki az afganisztáni kivonulásról. A tét az 1000 milliárd dollárra becsült afgán ásványkincs-vagyon sorsa. Trump inkább a kivonulást pártolná, lobbisták viszont arról győzködik, hogy az ásványkincsek kitermelésének védelme miatt inkább hagyja a csapatokat. Az amerikai kisembereknek elege van a 16 éve tartó, rengeteg halottal és kiadással járó, ám semmi kézzelfogható eredményt nem hozó háborúkból; a választási kampányban is részben azzal győzte meg a választópolgárokat Trump, hogy inkább saját országa problémáival foglalkozik majd. Ehhez képest a mostani döntés, amely inkább a lobbistáknak kedvez, csalódást kelthet. A háttérről itt írtunk alaposabban >> |
Lehet még tálib kormánytag is?
Az elnök, miközben hangsúlyozta, hogy megakadályozza a tálibok hatalomra jutását, hangsúlyozta azt is, hogy egy távoli jövőben akár még politikai megállapodás is születhet a tálibok egyes elemeinek bevonásával. De hozzátette: senki nem tudja megmondani, hogy ez mikor lehetséges, és lehetséges-e egyáltalán. "Pusztán katonai megoldással nem lehet elhozni a békét Afganisztánba, de stratégiai megfontolásokkal alkalmazott erővel megteremthetők a majdani békefolyamat feltételei" - mondta Trump.
A BUX is emelkedett. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
