Donald Trump amerikai elnök (Kép forrása: MTI/AP/Evan Vucci)

Trump még elnökválasztási kampányában radikális fordulatot követelt Washington globális hegemóniára törekvő külpolitikájában. Ő már korábban is elutasította az iraki beavatkozást és frusztrált támogatói is azt kívánták, hogy az USA hagyjon fel a rezsimváltó, katonai intervenciókra építő kurzusával. Az amerikai kisembernek mára tökéletesen elege lett a negyedszázada húzódó iraki háborúból, amely az államalakulat összeomlásával és egy terror-állam felemelkedésével járt. Összességében amerikai részről eddig 5 ezer katona halálával és 5 ezer milliárd dollár közvetlen és közvetett költséggel járt a neokonzervatívok iraki katonai beavatkozása, amelynek egyedüli világos nyertese Irán lett.

Ideológusok a zsoldosok ellen

Bejutva a Fehér Házba, az elnök már láthatóan kiegyezésre törekszik a Pentagon mögött álló érdekcsoportokkal, de ezek a viták sokszor élesen rávilágítanak a törésvonalakra. Trump ugyanis egy szerdai hír szerint a 16 éve tartó afgán háború miatt éles vitába keveredett zárt ajtók mögött a katonai vezetéssel, és John Nicholson tábornok, az Afganistánban szolgáló amerikai erők parancsnokának leváltását követelte. A kiszivárgott információk szerint Trump nem értette, hogy miért nem nyerte meg eddig Washington a háborút, egyúttal azt követelte, hogy a katonai beavatkozásért cserébe az afgán kormány adja át az ország 1000 milliárd dollárosra becsült ásványkincsének egy részét.

Amerikai híradások szerint bár Trump politikailag a kivonulást pártolja, befolyásos lobbisták arról győzködik, hogy az afgán ásványkincsek kitermelésének védelme miatt inkább hagyja a csapatokat a közép-ázsiai országban. Az egyik ilyen lobbista Erik Prince, a Blackwater nevű zsoldosokat foglalkoztató cég vezetője, akinek a ráadásul a testvére a jelenlegi amerikai oktatási miniszter. Szintén a csapatok maradása mellett lobbizik Stephen Feinberg, a DynCorp International nevű óriási katonai beszállító cég tulajdonosa.

Az ideológus szerint elárulják a szavazókat

A Trump mögött álló kemény politikai mag egyik főideológusa, Pat Buchanan szerint viszont Trump azért nyerte meg a választást számos republikánus elnökjelölttel szemben, mert osztotta azt az amerikai választói akaratot, hogy végre a saját országuk problémájával foglalkozzon az elnök. Ehhez képest fél év elnökség után Pekinggel és Moszkvával évtizedek óta a legrosszabb Washington viszonya. Mi több, befolyásos körök nyíltan beszélnek a háború szükségességéről Iránnal és Észak-Koreával.

Káncz Csaba

Buchanan szerint az amerikaiak nem erre adták a voksukat. Az amerikai választók nem akarnak egy totális háborút Észak-Koreával. Egy háborút, amelynek több tízezer dél-koreai áldozata lenne, ezen túl pedig sok amerikai katona is életével fizetne. Buchanan szintén támadja a múlt héten bevezetett szankciókat Irán ellen, miután Teherán olyan rakétát tesztelt, amely műholdat tud az űrbe vinni. Igen ám, de Buchanan szerint ezt nem tiltja a nukleáris megállapodás, csak olyan ballisztikus rakéták tesztelését, amely nukleáris tölteteket képes szállítani.

Nem véletlen, hogy az irániak nem törődnak Washingtonnal és folytatják rakéta-kísérleteiket. Buchanan szemforgatással vádolja az amerikai Kongresszust, amely bár lopakodva katonai konfrontációra készül Teheránnal, ennek ellenére nem akadályozza meg, hogy a Boeing 140 repülőgépet leszállítson Iránnak. Buchanan szerint, ha a Kongresszus annyira éber, akkor akadályozza meg az üzletet azzal az állammal, amely „a terror legnagyobb állami szponzora a világon” – és hagyja inkább az Airbusnak, hogy elvigye az irániak piszkos pénzét.

Káncz Csaba jegyzete