A Biden-kormány bevándorlási politikáját ostorozta Donald Trump volt amerikai elnök szombaton az Ohio állambeli Wellingtonban, ahol a Fehér Házból való kényszerű távozása óta első nagygyűlését tartotta. Egyúttal arra szólította fel támogatóit, hogy segítsenek a republikánusoknak visszaszerezni a kongresszusi többséget.
A volt elnök annak a halálos áldozatokat is követelő támadásnak az árnyékában adta át hivatalát, amelyet a törvényhozás épülete ellen hajtottak végre hívei, közvetlen azután, hogy egy washingtoni nagygyűlésen elismételte hamis állításait, melyek szerint csalás miatt vesztette el a választásokat. Túlélte az emiatt ellene kezdeményezett második impeachment eljárást és megőrizte jelentős befolyását a republikánus pártban, nem utolsósorban azzal, hogy nyitva hagyta azt a kérdést, hogy 2024-ben indul-e újra az elnöki posztért.
Szombaton az őt ünneplő több ezer híve előtt elismételte régóta hangoztatott sérelmeinek egy részét, bírálva egyebek közt az amerikai választási rendszert, de mindenekelőtt az Egyesült Államok déli határain át bejutó illegális bevándorlók számának növekedését hangsúlyozta. "Vissza fogjuk venni a képviselőházat, a szenátust és Amerikát is, és mindezt hamarosan" - mondta.
A 2022-es félidős amerikai választások tétje a törvényhozás két házában meglévő, jelenleg hajszálvékony demokrata többség megőrzése vagy elvesztése lesz, és a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a republikánusoknak esélyük van mandátumokat szerezni ebben a versenyben.
Bár Trump mondott már beszédeket pártjának eseményein, amióta választási vereséget szenvedett demokrata riválisával, Joe Bidennel szemben, az általa a 2020-ban elhódított déli államban tartott mostani esemény azt jelzi, hogy visszatérhet azokhoz az öntörvényű nagygyűlésekhez, amelyek mindig is kulcsfontosságúak voltak szavazói bázisának fenntartásában. Ohiói szereplése egyben azoknak a nyilvános eseményeknek a kezdetét is jelenti, amelyeken odavághat azoknak a tavaly megválasztott republikánusoknak, akik nézetei szerint szembefordultak vele.
Szombaton például volt fehér házi tanácsadója, Max Miller mellett kampányolt, aki Anthony Gonzalez képviselői helyét próbálja elhódítani. Gonzalez egyike a képviselőház azon tíz republikánus tagjának, akik megszavazták Trump alkotmányos felelősségre vonását a január 6-i, Capitolium elleni támadásra való felbujtás vádjával.
Trump közölte már, hogy mind a tízük ellen kampányolni fog. Ahogy támogatásáról biztosította Lisa Murkowski szenátor kihívóját is, Murkowski ugyanis az egyetlen 2022-es újrainduló azon hét republikánus szenátor közül, akik a januári impeachment-eljárás során megszavazták, hogy emeljenek vádat ellene.
Trump szerdán az amerikai-mexikói határon tesz látogatást Greg Abbott texasi kormányzó kíséretével, majd a floridai Sarasotában tart újabb nagygyűlést július 3-án. Támogatói pedig reményüket fejezték ki, hogy Trumpnak ezekkel az eseményekkel sikerül felsorakoztatnia a pártot az őt követő kongresszusi jelöltek mögött.
A szombati eseményen Trump folytatta harcát más vezető republikánus törvényhozókkal is. Ismét kirohanást intézett volt alelnöke, Mike Pence ellen, aki beállítása szerint megakadályozhatta volna, hogy a kongresszus január 6-án jóváhagyja Biden választási győzelmét, valamint a szenátus republikánus kisebbségét vezető Mitch McConnell ellen, amiért Trumpot "gyakorlatilag és erkölcsileg felelősnek" nevezte az aznap történt erőszakos cselekményekért.
A volt elnök megismételte azokat a hamis állításait is, melyek szerint választási csalással vették el a győzelmet a republikánus szavazóktól. A republikánus szavazók 53 százaléka jelenleg is meg van győződve arról, hogy a 2020-as választásokon Trump győzött, s a teljes amerikai közvélemény negyede is egyetért azzal, hogy Trump győzött - állapította meg a Reuters/Ipsos közvélemény-kutató felmérése.
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
