Az amerikai elnök ebben arra utasította a szövetségi kormányzati hivatalokat és ügynökségeket, hogy - kiemelt fontosságúnak tekintve a mesterséges intelligencia (angol betűszóval: AI) fejlesztését - bocsássanak rendelkezésre nagyobb erőforrásokat és biztosítsanak több beruházást a kutatás-fejlesztéshez, tegyék lehetővé szélesebb körben a hozzáférést a szövetségi adatbázishoz és számítógép-kapacitásokhoz, kínálják a megfelelő képzési programokat, ösztöndíjakat, továbbá készítsék fel az embereket a mesterséges intelligencia új korszakára.
Az Amerikai AI Kezdeményezés néven aláírt elnöki rendelet egyúttal szorgalmazza, hogy a szövetségi hivatalok és ügynökségek, miközben nagyobb hozzáférést biztosítanak a kormányzati adatbázisokhoz és a számítógépes rendszerekhez, őrizzék meg ezek biztonságát, bizalmas jellegét.
Arra is felhívja az érintetteket, hogy "védjék meg a polgári szabadságjogokat, a jogot a magánélethez és az amerikai értékrendet". A dokumentum nem tartalmaz a finanszírozásra vonatkozó részleteket. A kormányzat álláspontja, hogy a kongresszusnak kell előteremtenie a szükséges összeget.
A Fehér Ház szerint a mesterséges intelligencia fejlesztése "kulcsfontosságú a jövő iparágainak megteremtéséhez", például önjáró autók és ipari robotok gyártásához, betegségek diagnosztizálására alkalmas algoritmusok megalkotásához.
Növelni akarják az előnyt
Az elnöki rendelet célja, hogy megőrizze az Egyesült Államok jelenleg meglévő előnyét a mesterséges intelligencia kutatásában és fejlesztésében. Elemzők és a tudományos élet szereplői ugyanis arra hívják fel a figyelmet, hogy Amerika még mindig világelső az AI terén, de más országok is erőteljesen beruháznak, és felzárkózóban vannak. Elsősorban Kínát említik.
Észak-Amerikában fagyos, a Közel-Keleten pedig forró lehet a helyzet – egyik sem nyugtatja az olajpiaci kedélyeket. 
