A napi.hu szerint a versenyszférában (a legalább ötfős vállalkozások körében) a munkajövedelem 9,3 százalékkal nőtt, a szociális költség 8,8 százalékkal emelkedett. A költségvetési szférában 4,4 százalékkal csökkent az átlagos munkajövedelem, miután 2013-ben is dinamikusan, 26,6 százalékkal nőtt az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
|
| A havi munkaerőköltség összetétele 2013-ban. Forrás: napi.hu/KSH |
A közfoglalkoztatottak hatását kiszűrve 2013-ban az átlagos havi munkajövedelem 240 ezer forintra volt becsülhető a KSH szerint, ami 11,1 százalékkal magasabb, mint a teljes költségvetésre vonatkozó átlag.
31 ezer forinttal több, mint 2012-ben
Összességében a közfoglalkoztatottak bérének figyelmen kívül hagyásával a havi munkaerőköltség 295 ezer helyett 326 ezer forintot tett ki a közszférában 2013-ban. Így mindent figyelembe véve tavaly a bruttó munkajövedelem 6,1, a szociális költségek 7,4 százalékkal emelkedtek, az egyéb költségek pedig 1,9 százalékkal mérséklődtek 2012-höz viszonyítva.
A KSH számításai szerint 2012-ben a havi átlagos munkaerőköltség 312,4 ezer forint volt, ezen belül a közszférárában 283 ezer, a versenyszférában 327,7 ezer forint. A 2012-es adatok szerint a munkaerőköltségből a munkajövedelmek részaránya 75,1 százalék volt, a szociális költségeké 22,3, a képzés és más költségelemek súlya pedig alig 2,6 százalékra rúgott.
|
A munkaerőköltség minden olyan, a munkáltatót terhelő kötelezettséget felölel, amely a munkaerő alkalmazásával kapcsolatosan felmerül. Így tartalmazza: - a munkavállalók munkájának ellenértékeként kifizetett összeget (kereset),- a nyugdíj- és egészségbiztosítás munkáltató által átvállalt terheit, hozzájárulását a munkanélküliség kezeléséhez, hozzájárulását a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását szolgáló alapokhoz, - a különféle természetbeni és szociális juttatásokat, - a költségtérítéseket és a továbbképzéssel kapcsolatos költségeket. |
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
