A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványa szerint a dél-amerikai térségből Brazília a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk: 2015-ben a Dél-Amerikával folytatott áruforgalmunkból az import esetében 83, az export esetében 53 százalékkal részesedett. 2010 és 2015 között – ingadozások mellett – a Brazíliával kapcsolatos importunk aránya összességében emelkedett, exportunk azonban csökkent.
A KSH szerint annak ellenére, hogy az áruforgalom tekintetében Brazília a legfontosabb dél-amerikai partnerünk, teljes kivitelünkből 2010–2015 között mindössze 0,2–0,4 százalékkal, behozatalunkból 0,1–0,2 százalékkal részesedett. Brazíliával folytatott termék-külkereskedelmünket exporttöbblet jellemzi, értéke 2010 és 2013 között emelkedett, 2014-ben és 2015-ben csökkent az előző évhez képest. A többlet 2010-ben 62 millió dollár, 2015-ben 70 millió dollár volt.
|
| A Magyarország és Brazília közötti áruforgalom alakulása. Grafikonok forrása: KSH. |
2010 és 2013 között a brazil kereslet a magyar termékek iránt erőteljesen nőtt: a kivitel értéke 170 millió dollárról 403 millió dollárra, évente átlagosan 34 százalékkal bővült. 2014-ben stagnált, 2015-ben recesszióba süllyedt a brazil gazdaság, főként ennek következtében ebben az időszakban visszaesett (2014-ben 15, 2015-ben 21 százalékkal) a Brazíliába irányuló export. 2015-ben 272 millió dollár értékben értékesítettünk árut a dél-amerikai országban.
A Brazíliába irányuló termékkivitel szerkezetében 2010 és 2015 között nagymértékű változás nem történt. A teljes magyar kivitel összetételéhez hasonlóan a gépek és szállítóeszközök domináns szereppel bírnak: az elmúlt években ez az árufőcsoport adta a Brazíliába irányuló export nagyjából kétharmadát, 2015-ben a 62 százalékát. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb súllyal a közúti járművek, a villamos gép, készülék és műszer, ezek villamos alkatrésze, illetve az energiafejlesztő gép és berendezés árucsoport rendelkezett. A feldolgozott termékek 2015-ben 31 százalékkal részesedtek az export értékéből, ez 2010 óta a legmagasabb arány. A nyersanyagok súlya 2010 és 2015 között csökkent, az élelmiszereké ugyanakkor nőtt. Energiahordozókat nem vásároltunk Brazíliából, mint ahogy oda sem értékesítettünk az elmúlt években.
A Brazíliából vásárolt termékek értéke 2010 és 2015 között – 2013 kivételével – minden évben nőtt az előző évhez képest, összességében majdnem megduplázódott. 2015-en 202 millió dollár értékben importáltunk árut Brazíliából. A behozatal bővülését elsősorban a bőripari termékek iránt kereslet növekedése okozta.
Bejött a magyar bőr a braziloknak
A Brazíliából behozott termékek szerkezete – az exporttal ellentétben – jócskán megváltozott 2010 és 2015 között. A legnagyobb súlyú árufőcsoport 2010-ben a gépek és szállítóeszközök, 2015-ben a feldolgozott termékek voltak. A változást elsősorban a készbőr, bőrgyártmány és kész szőrmés bőr árucsoport iránt megnövekedett magyar kereslet okozta, ennek következtében a feldolgozott termékek részesedése a 2010-ben 26 százalékról 2015-re 51 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a gépek és szállítóeszközök aránya a 2010. évi 48 százalékról 2015-re 23 százalékra csökkent. 2015-ben a brazil import 16 százalékát a nyersanyagok tették ki, ezen belül a legnagyobbrészt a fémtartalmú ércek és fémhulladékok jelentették. Ezen árufőcsoport részesedése 2010 és 2015 között erőteljesen, 2,6 és 18 százalék között ingadozott.
|
| A Brazíliába irányuló export árufőcsoportok szerinti megoszlása |
Alig van üzlet
A brazil gazdasági szereplők 2010 és 2014 között gyakorlatilag nem rendelkeztek hazánkban közvetlen tőkebefektetéssel. Ezzel szemben a Brazíliában befektetett magyar tőke állománya 2014 végén 173 millió euró volt, ami a külföldre kihelyezett magyar tőke 0,5 százalékát jelentette. 2010 és 2014 között erőteljesen, 173 és 76 millió euró között ingadozott a tőkeállomány nagysága.
A hazánkban működő külföldi leányvállalatok körében Brazília stratégiai irányító szerepe csekély. 2013 végén 18 olyan vállalkozás működött Magyarországon, amelyet a dél-amerikai országból irányítottak. (Ez az összes külföldi leányvállalat 0,1 százalékra.) E cégek abban az évben 437 főt alkalmaztak. A brazil leányvállalatok árbevétel-termelő képessége és termelékenysége jelentős mértékben elmaradt a külföldi leányvállalatok átlagától,és az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak szerinti vállalatméret is jóval kisebb volt.
Bajos a közlekedés is
Magyarország és Brazília között közvetlen kapcsolat csak légi úton lehetséges. Ennek következtében a két ország közötti áruforgalom leginkább több szállítási mód együttes igénybevétele mellett zajlik. Az áruszállítás legjellemzőbb módja a tengeri és a közúti vagy vasúti szállítás kombinálása. 2011 óta nem indult vagy érkezett közvetlen járat Brazíliából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre. Ezt megelőzően is csupán nem menetrendszerű járatok közlekedtek a két ország között. Részben ez is hozzájárul hazánk és a dél-amerikai ország közötti alacsony intenzitású idegenforgalomhoz.
2,5 napot vannak nálunk a turisták
Az elmúlt években a dél-amerikai térségből a legnagyobb vendég forgalmat a Brazíliából érkezők bonyolították. Míg 2011-ben 13 503 brazil vendég 33 601 vendégéjszakát töltött a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2015-ben 29 339 fő 72 323 éjszakát.5 2011 és 2014 között a vendégek és vendégéjszakák száma folyamatosan emelkedett, 2015-ben csökkent az előző évhez képest. A brazil vendégek és vendégéjszakák minden évben 1 százalék alatt részesedtek a külföldiek forgalmából.
2011 és 2015 között – 2012 kivételével – a brazil vendégek minden évben átlagosan 2,5 napot töltöttek a szálláshelyeken, ez valamivel alacsonyabb az összes külföldi vendég átlagánál (2015-ben 2,6 nap). A szálláshely megválasztásánál a brazilok szokásai 2011 és 2015 között számottevően megváltozott: 2011-ben a vendégek 95 százaléka szállodát választotta szálláshelyéül, 2015-ben viszont már csak 77 százalék. Az aránycsökkenését a közösségi szálláshelyek (turistaszálló és ifjúsági szálló) forgalmának növekedése okozta. Ha viszont hotelben szálltak meg a brazil vendégek, nagyjából a fele valamelyik négycsillagos szállodát választotta. A Magyarországra érkező vendégek szinte mindegyike a Budapest–Közép-Duna vidék turisztikai régióban szállt meg, a többi régió együttes részesedése minden évben 3 százalék alatt volt.
Tanulni jönnek
A Magyarországon tartózkodó brazil állampolgárok száma 2010 és 2012 között 246 és 272 fő között mozgott, ezt követően viszont emelkedés ment végbe, és 2014 elején már 1445 brazil állampolgárságú személy volt hazánkban. 2015 elejére számottevően, 438 főre csökkent a Magyarországon tartózkodó brazilok száma. A hazánkban tartózkodó brazil állampolgárok számának alakulását nagyban meghatározta, hogy hányan érkeztek tanulási céllal hazánkba. A 2010/2011-es és a 2012/2013-as tanév között legfeljebb 20 brazil állampolgár tanult a hazai felsőoktatásban.
Magyarország 2012-ben csatlakozott a brazil állam által finanszírozott Tudomány Határok Nélkül programhoz, amelynek keretében brazil hallgatók ösztöndíjat kaphatnak külföldi egyetemi vagy főiskolai tanulmányok folytatásához. Elsősorban ennek eredményeként a 2013/2014-es tanévben 452-en, a 2014/2015-ös tanévben 1362-en, a 2015/2016-os tanévben 391-en folytatták tanulmányaikat a hazai felsőoktatásban.
Veszített az értékéből a brazil fizetőeszköz
2010-ben és 2011-ben egy brazil realért átlagosan 119 forint körül kellett fizetni. Ezután a brazil fizetőeszköz sokat veszített értékéből: a forint reallal szembeni 2015. évi átlag árfolyama 85,12 forint/real volt, 28 százalékkal alacsonyabb a 2010. évinél.
|
| A brazil real árfolyama |
A brazil deviza leértékelődésének elsődleges oka a dél-amerikai ország gazdasági recessziója, magas kitettsége a nyersanyagárakkal szemben, illetve a belső társadalmi feszültségek mélyülése. A fizetőeszköz gyengülése a brazil importőröket és külföldre utazókat kedvezőtlenül érinthette - jegyzi meg a KSH közleménye.
A hazai közutak állapota ezt mindenképpen indokolja. 
