A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Az üzleti transzparencia kevés magyarországi biztosítékainak egyike, hogy az országban működő gazdasági társaságok adatainak viszonylag széles körét lehet korlátlanul megismerni. Így bárki tájékozódhat üzleti partnereinek viszonyairól, megtudhatja, kik az adott cég ügyvezetői, tulajdonosai, milyen alaptőkével és mikor alapították a céget, és a többi, mindezt néhány nyilvános online felületen (cégközlöny, e-cégjegyzék, e-beszámoló).
Ez nem csak az üzletembereknek segítség, hanem a fogyasztóknak és az adatokat ellenőrizni kívánó, összefüggések után kutató újságíróknak is. Ezért a politikával összefonódott, vagy bármi más miatt problémás üzleti körök régóta morgolódtak a nagy átláthatóságot biztosító rendszer miatt. Bár a könnyen megszerezhető adatok eddig is korlátozottak voltak – többféle dokumentum megtekintéséhez eddig is be kellett menni a cégbíróságra, és többféle szervezet, például az ügyvédi irodák és az egyházak teljes mértékben mentesülnek az elvárások alól -, de több nyugati országgal összehasonlítva Magyarországon az üzleti átláthatóság viszonylag erős.
A kormány most változtatna ezen. A kedd este benyújtott költségvetési salátatörvény (hivatalos nevén “Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról”, itt lehet olvasni pdf-ben) a hagyományoknak megfelelően rengeteg kérdés szabályozását önti össze egy vályúba, és mint korábban, most is megbújik köztük néhány erős változtatás.
Az egyik rendelkezés
"újragondolja az állam által biztosított bárki számára elérhető ingyenes céginformációt",
mivel “a gyakorlati tapasztalatok szerint az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe”, egy későbbi utalás szerint “visszaélésszerűen” használják ezt valakik.
A javaslat szerint a jövőben nem lesz elérhető a tárolt elektronikus cégkivonat, hanem “online valósidejű céginformáció biztosítására kerül sor”. Az ingyenes cégadatok körét később fogják tételesen meghatározni, a megfogalmazásból úgy tűnik, hogy a jelenleginél szűkebb körben.
De ezeket is csak úgy lehet majd megismerni, ha a felhasználó azonosítja magát, és így is csak havonta meghatározott alkalommal. Hogy hányszor, és mennyit kell majd fizetni ezen felül a cégadatok megismeréséért, azt egy, a törvény elfogadása után közzétett későbbi végrehajtási rendeletből ismerhetjük meg.
Indoklás? A törvényjavaslat nem tartalmaz érvelést arra vonatkozóan, hogy az adónkból fenntartott állami nyilvántartást miért nem lehet továbbra is korlátlanul ingyenesen használni. Az újságírói adatgyűjtést például ha nem is lehetetleníti el, de aránytalanul megnehezíti a változtatás.
A cégjegyzék adatai nyilvánosak, azonban elsődlegesen nem ingyenesen elérhető adatok, azok megismerésére – törvényben foglalt kivételekkel – ellenszolgáltatás mellett van lehetőség. Az ingyenes céginformáció az állam által biztosított olyan kedvezmény, amelyet korlátlanul nem lehet igénybe venni
– írja a törvényjavaslat, amit ugyan még módosíthatnak, de kevés kétség férhet hozzá, hogy el fogják fogadni. A törvényjavaslatból nem derül ki, hogy csak az e-cégjegyzéket fogják-e szigorítani, vagy ez kiterjed-e a többi online állami céges adatbázisra, vagy az adatokat megvásárló, azokból fizetős cégadatbázis szolgáltatásokat nyújtó cégekre is.
(G7)
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
